„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról

meghatározott időn kívül, egy másik beírásban csak akkor volnajussa az alperes félnek újabb oklevelet felhozni, amidőn a felperes maga válaszában olyan új oklevelet mutatna elő, mely az előbbi béírásnak alkalmával a perhez csatolva nem volt”?1 Ebben az volt az újszerű, hogy a bírónak, aki ekkor már csak a per passzív szemlélője volt, a prókátorok mellett szerep jut a per vezetésében, ugyanakkor a felek is kénytelenek tényállításaik bizonyítására koncentrálni. Emellett Deák — a „hamarítás”érdekében, hogy a per időleges letétele elkerülhető legyen — a bírót kívánta feljogosítani arra is, hogy az idézőlevél és az idézésről szóló bizonyságievek kisebb hibáit a felperes kérésére kijavítsa, úgymond „bírói tollal megigazítsa”?*

Ugyancsak a peres eljárás gyorsítását és ezzel együtt az első fokú bíróság ítélete alapján pernyertessé vált felperes érdekeit szem előtt tartva vette vizsgálat alá Deák a perrendtartási tervezet fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit.

Az országos munkálat 331. §-a a végítélet ellen minden perben birtokon belül (intra dominium) engedett fellebbezést. Ez alól a 347. § csak annyi kivételt tett, hogy ha rövid perben két egyező tartalmú ítélet már született, tehát ha a másodfokon eljárt bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, akkor a további fellebbezés már csak birtokon kívül (extra dominiumj történhet.37 38 39 40 Ez azt jelentette, hogy az alperes a peresített dolgot (ingót, ingadant) mindaddig a birtokában tarthatja, amíg az utolsó fellebbezését a végső fórum — a királyi tábla, a vármegyei törvényszékeken, illetve a kerületi táblákon indultak esetén pedig a hétszemélyes tábla — ítéletét meg nem hozza. Deák ezt a perhúzásra igencsak alkalmas konstrukciót helytelenítve — hiszen a birtokon belül lévő alperes helyzeténél fogva minden fellebbviteli lehetőséget megpróbál kiaknázni —, és azt is figyelembe véve, hogy az első folyamodású bíróság ítéletének azonnali végrehajtása a fellebbező alperes számára jelentene súlyos hátrányt, azt a sajátos megoldást javasolta, hogy „minden perlekedőnek ügyét az első bíróság ítéletének végrehajtása előtt még egy több személyből álló rendes törvényszék vizsgálná meg s ennek határozása tüstént végrehajtásba menne, habár az első bíróság ítéletével egyező nem volna is, szabad lévén minden esetre a meg nem elégedőnek ügyét birtokon kívülfeljebb is vinni”.4n Ez pedig — szorosan véve Deák szavait — végső soron nem lett volna más, mint egy hivatalból történő, kötelező felülvizsgálati rendszer bevezetése, minthogy minden másodfolyamodású bíróság, függetlenül attól, hogy a felek fellebbeznek, avagy nem, köteles lett volna az első fokon eljárt bíróság döntést érdemben megvizsgálni, így a vármegye törvényszéke az úriszék, a szolgabírói és az alispáni szék által, hasonlóképpen a királyi tábla az

37 Zala észrevételei 61. p.

38 Zala észrevételei 63-64. p.

39 „A rövid természetű ügyeket, ha azokban az érdemet illetően két bíróságnak egyező ítélete született, magasabb fórumra csak birtokon kívül lehessen fellebbezni”, ebből pedig az következik, hogy hosz- szú perben mindig intra dominium történik a fellebbezés.

40 Zala észrevételei 70. p.

294