„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
rinti „fél terminust”, míg az alperesnek „fél terminust meg egy törvényszünetet”*2 határozott meg, hogy kellőképpen felkészülhessenek az ellenfélnek adandó válaszra.32 33 34 35 Mivel a bizottsági javaslat az érdemi feleselésekről nem szólt, Deák - legalábbis a rövid perek tekintetében - helyesnek vélte a korábbi törvényi rendelkezéseket követve azok számának meghatározását is, mégpedig olyképpen, hogy az egyszerűbb ügyekben négy, bonyolultabbakban, jelesül, ha azok „tárgyai nem a perlekedő felek által kötött, hanem régiebb, és 32 esztendőt meghaladott szerződésekből származtak, vagy másnak hasonló régiségű tetteit érdeklik ’54 öt beírási lehetőség álljon rendelkezésre. Tehát az alperes első érdemi válaszát a felperes keresetére írja be, amire további 3-3, illetve 4-4 felperesi és alperesi feleselés (beírás) jöhetett sorra, azzal a további javasolt megszorítással, hogy az utolsó beírással a felek tartozzanak összes bizonyítékaikat előadni. Mindezeket a többi indítvánnyal egybevetve, az egyszerű pereket, feltéve, hogy a felek az ösz- szes beírási lehetőségüket kihasználják, optimális esetben három éven belül, illetve akkor, ha a felperes „a pernek elkezdése előtt legalább egy fertály esztendővel ellenfelét minden, a követelésnek alapjául szolgáló próbák hiteles közlése mellett bíróiképpen megintette ’55 - mert emiatt Deák szerint a per érdemét illetően eggyel kevesebb beírás is elegendő —, két és fél éven belül lehetett volna végítéletre bocsátani. A hosszú perekben azonban, bonyolultságukra tekintettel, Deák is csak a kifogásolási lehetőségek számának rögzítését tartotta lehetségesnek, és a rövid perekre megállapított beírások, valamint a vonatkozó időhaladékok tartamának megkétszerezését indítványozta, ami az exceptio-k kimerítésének lehetőségét így is szűkebb keretek közé szorította volna, mint az országos tervezet rendelkezései. Végül Deák belátva, hogy ezek a korrekciók sem szolgálják túlzottan az érintett hosszú perek gyorsabb befejezését, egy egészen szokatlan megoldással állt elő. Azt javasolta, hogy miután a kifogások tárgyában az ítélet36 megszületett — feltéve, hogy nem volt helye a per időleges vagy végleges letételének —, „a perben járó bíróság tekéntetbe vévén [...] az ügynek minden kömyülállásait, egy bizonyos, habár egypár esztendőre terjedő határidőt szabna, mely alatt az alperes minden védelmére szolgáló próbairományait, mentségeit és okait előadni köteleztetnék, s ezen 32 A 1723:29. te. négy (rendes) törvényszünetet jelölt meg. A karácsonyi Szent Tamás apostol ünnepétől a vízkereszt utáni első vasárnapig (december 21-étől január 7-13-áig), a húsvéti a nagyhét előtti vasárnaptól a húsvét utáni második vasárnapig (legkorábban március 15-étől április 5-éig, legkésőbb április 18-ától május 9-éig), az aratási Szent Lászlótól Szent Istvánig (június 27-étől augusztus 20- áig), végül a szüreti Szent Mihálytól Szent Mártonig (szeptember 29-étől november 11-éig) tartott. A törvényszaknak egy terminus alatt a két törvényszünet közötti idő számított. Torday Lajos i. m. 10-11. p. 33 Zala észrevételei 59. p. 34 Zala észrevételei 60. p. 35 Zala észrevételei (}0. p. 36 A bíróság a kifogásra tett utolsó alperesi cáfolatot követően közbülső ítéletet hozott, és ezzel zárult le a per ún. exceptiós szakasza. 293
