„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Béli Gábor: Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról
a szolgabírói törvényszék megszüntetésével, valamint a kerületi táblák átszervezésével, illetve számuk csökkentésével próbált óvatos reformot megvalósítani. A törvényes tárgy első darabját illetően Zala vármegye Deák Ferenc által fogalmazott javaslata sem tartalmazott nagyobb horderejű változtatásokat, ám néhány a szerkesztőt dicsérő, figyelemre méltó észrevétel feltétlenül szót érdemel. Az országos bizottság javaslata az úriszék szervezete és működése kapcsán csupán annak összetételére vonatkozóan állapított meg szabályokat, előírván, hogy a legalább öt főből álló bíróságon az elnöki teendőket ellátó földesúr vagy táblabíró mellett egy szolgabíró és egy esküdt, valamint a földesúr által meghívottak legyenek jelen.8 Az úr és a két convocatus tekintetében — jóllehet a praxisban gyakorta megesett, hogy érintettek voltak valamely, az úriszék előtt tárgyalt ügyben — nem tért ki az érdekeltség miatti kizárásra. Ezért Deák — a Hármaskönyvben is lefektetett elveket követve — mindenfajta részrehajlást elkerülendő, az úr és jobbágya közd, valamint a tiszti számadások iránti ügyekben az úr mellett tisztjeit, szolgáit és harmad ízig rokonait is eltiltani javasolta a bírói tiszt betöltésétől.9 A javaslat, hogy a földesurakat bíráskodási kötelezettségüknek az úriszék joghatósága alá tartozó felek érdeksérelme nélküli teljesítésére szorítsa, a hanyag és kötelességszegő széktartókat költség-, illetve kártérítéssel kívánta megrendszabályozni.10 Deák szociális érzékenységére vall, hogy ezt a rendelkezést azzal tartotta szükségesnek kiegészíteni, hogy a nyomorúságos vagyoni körülmények között élő földesurak helyett a vármegyék kötelessége legyen az úriszék tartása felőli gondoskodás, feltéve, hogy valóban hiteles bizonyítást nyert a joghatóságot gyakorló szegénysége. Deák ilyen esetben az úriszék elnöki teendőinek ellátására egy táblabíró, két további (nemes) bírótárs — a törvényes bizonyságul szolgáló szolgabíró és esküdt — valamint egy jegyző kiküldést javasolta, akik, minthogy hivatali kötelezettséget teljesítők - hiszen zömében 8Op. Obj. Jur. I. 1. te. 3. és 4. §. 9 Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei. [Zalaegerszeg], 1832. 49. p. (a továbbiakban: Zala észrevételei) 10„... hogyha a földcsurak közül valaki az ország távoli szegleteiben vagy netán az országon kívül tartózkodik, vagy javait bérbe adta, és a földesúri bíráskodás gyakorlása felől nem tett semmiféle intézkedést, vagy ha otthon is van, és késlekedne az igazság kiszolgáltatásában: amennyiben az előterjesztett folyamodás dolgában vagy ha egyébként is hasonló hanyagsága hivatalosan ismertté válna, az 1792:12. te. értelmében a vármegyének legyen hatalma az ilyen földesurat az úriszék tartása tekintetében először határidő tűzésével meginteni, ha pedig ez az intés nem használna, vagy az elsőként előszámlált esetekben minden efféle intés nélkül költségeire az úriszéket elrendelni, melynek megtérítést, ha szükséges, közvetlenül tiszti keresettel érvényesítsék, hozzátéve, hogy a költségeket és a károkat is, amennyiben azok a földesúr hanyagságából következtek be, a bírói intés megtörténtétől számítva vizsgálják meg a felek kérelmére, és azután követeljék azt, miután ebben az ügyben a tiszti ügyész hasonlóképpen felperesként eljárt.” (Op. Obj. Jur. I. 1. te. 5. §.) 287
