„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
különvéleményüket, amely szerint ők továbbra is a nyilvános kivégzéseket támogatják. Figyelemreméltó tény egyébként, hogy ezenkívül mindössze egyetlen jelentéktelenebb tárgyban fogalmaztak meg különvéleményt a zalai választmány kisebbségben maradt tagjai (Zalabéri Horváth János első alispán, valamint Skublics Károly és Forintos József táblabírák); ez pedig két szempontból is eltér az országos munkálatokhoz csatolt különvéleményektől. Amíg az országos operátumok „votum separatum”-ai számos, kifejezetten reformszellemű javaslatot rögzítettek, a mindössze két zalai különvélemény a helyi konzervatívok álláspontját tartalmazta. Az a körülmény tehát, hogy a legjelentősebb zalai reformjavaslatok nem különvélemények formájában kerültek megfogalmazásra, bizonyíthatja azt, miszerint a mérsékelt követelésekkel fellépő liberálisok — köztük a meghatározó egyéniség, Deák Ferenc — nem kerültek kisebbségbe a választmányi üléseken, legalábbis nem az általuk legfontosabbnak tartott kérdések esetében.29 Zala megyének az úrbéri munkálatokra tett észrevételeit — Deák Ferenc későbbi országgyűlési szereplésének és beszédeinek ismeretében — teljes egészében Deák munkájának tekinthetjük.30 Az úrbéri észrevételekben lépten-nyomon felismerhető Deák jellegzetes érvelése, sőt szembetűnő, hogy annak bevezetésében, és az úrbéri haszonvételek szabad adásvételéről szóló fejezetében ugyanazokat az elveket fejtette ki, amelyeket 1832. február 24-i levelében Vörösmarty számára is összefoglalt. „Kétféle szempontból lehetne a% adózó nép nagyobb részének sorsát megállapító urbarialis rendszabások vizsgál- gatására kiindulni — írta Deák a bevezetőben —, mert vagy azt lehetne kérdezni, milyen változtatások emelnék leginkább a jobbágyok boldogságát, habár ezen változtatások némely áldozatokkal volnának is összeszőve, habár általok polgári szerkesztetésünk némely részei más, de igazságosabb formába lennének is öntve; kérdezni lehetne továbbá, mennyi befolyással volnának ezen áldozatok nemzetünk közös erejének gyarapodására, és milyen következéseket szülnének azok hazánk általános boldogságára nézve, habár egy kisebb résznek mostani jussai csorbulást szenvednének is, — végre kérdezni lehetne még azt is, kiktől kellene leginkább e részben áldozatot kívánni? Es ez volna talán az egyik szempont, mely az országos kirendeltségnek polgári szerkesztetésünk alapos törvényeihez sZpbott munkáját nagy részben megdöntené, de sok ezrek óhajtásának megfelelne. A másik szempont szorosan követi polgári szerkesztetésünk törvényeinek zsinórmértékét, javító változtatásokat ez is kíván, de csak úgy, hogy a törvényben gyökerezett jussoknak és a va25 Zala észrevételei 49-109. p.; Barta: A fiatal Kossuth 164-167. p.; Deák későbbi nyilatkozata a jogügyi operátumról: Kónyi 1. köt. 66-67. p. (Deák felszólalása az 1834. május 24-i kerületi ülésen.) A különvéleményeket beterjesztők neve az eredeti kéziratban olvasható csupán, a végleges szövegből éppen a javítást végző Deák húzta ki. 30 Zala megye úrbéri észrevételeit is elemezte, Deák Ferenc szerepét azonban nem említette: Fónagy Zoltán: Az úrbéri operátum megyei tárgyalása (1831-32). In: Agrártörténeti Szemle 1988. 1-2. sz. 20-46. p. 275
