„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek
mentes maradt a kolerától. A betegség a Veszprém megyéből átnyúló völgyek és kereskedelmi utak mentén terjedt, egészen a Tapolca-Sümeg vonalig, és mintegy 17 zalai település lakosságát „tizedelte” meg. 14 településről rendelkezünk hivatalos statisztikával, amely szerint 247 lakos betegedett meg, és közülük 102 ember elhalálozott. A járvánnyal fertőzött zalai települések összlakosságának végül is nem egészen 1 %-a eshetett áldozatul a kolerának. A megye vezetőit talán még a betegségnél is jobban aggasztotta, nehogy „a politikai kolera szikrája itt is kirobbanjon”. Szeptember elején fenyegető hírek érkeztek mind a Balaton-felvidékről, mind a Muraközből. Az egészségügyi zárlattal félbeszakított betakarítási munkák miatt üresen álltak a magtárak, éhínség veszélye fenyegetett, ráadásul híre érkezett az északkeleti vármegyék parasztfelkeléseinek is. Ilyen körülmények késztették a zalai megyevezetést a zárlat említett korai feloldására, és ez indokolhatta azt is, hogy a megye 1831. szeptember 26-i közgyűlésén a nemesi adómentességen rést ütő határozatot fogadtak el a jelenlévők. A „szenvedő emberiség és a szegényebb sorsúak sanyarúsága eránt viseltető szelíd érzésnél\ r azpn belső meggyőződésnélfogva — szólt a megye határozata — hogy a fóldesurak jobb sorsa adózóik jólétével” szorosan összefügg, a megye nemessége a kolerával kapcsolatos összes költséget magára vállalta, egyben pedig kimondták „az adózó népnek ennek fizetésétől tökéletes felmentését”. Erről a — kétségkívül nem kis részben éppen őneki köszönhető — határozatról számolt be Deák idézett levelében az alábbiak szerint: „Itt dalában mi is segíteni óhajtottunk a nyomorult adózó népnek elhagyatott sorsán, de meg akaránk sértetlenül tartani törvényeink szentségét is; azt határoztuk tehát, hogy a múlt koronázási jutalom aránya szerintfelosztatván a nemesség között mindazon költségek, melyeket a kolera már eddig okozott, és még ezutáni terjedésével hihetőleg okozni fog minden fóldesúr, kivévén a szegényeket, különösen felszplíttassék a reáesendő résznek, sőt ha teheti, még többnek is lefizetésére, a jegyzőkönyvben pedig és a felszólításoknál is világosan említve legyen, hogy ezen fizetés nem az írott törvényeken alapul, hanem azpn szent és vál- tozhatatlan igazságban gyökerezik, melyet a természet minden jobb embernek szívébe oltott, és mely szerint a szenvedő emberiségnek tekintete, s a felebaráti szeretet az írott törvények kötelezésén kívül is áldozatot kíván tőlünk. ” Zala megye 1831. szeptember 26-i közgyűlésén hirdették ki az uralkodó szeptember 16-án kelt, az országgyűlés elhalasztásáról szóló leiratát is. A közgyűlés minden tiltakozás nélkül tudomásul vette a határozatot, csupán annyit jegyeztek meg, hogy remélik, nincs messze az időpont, amikor az országgyűlés által „a systematicus munkák törvényes tanácskozásba vétetvén, abból a hazára nézve hasznos intézetek ” készíttetnek. Erre, és a rendszeres bizottsági munkálatok megyei tárgyalására, valamint a koleralázadás helyi visszhangjára utalt Deák Ferenc idézett levelének befejező része, „Eesge országgyűlés? Mikor? Es mi jót vagy rosszat szül hazánkra? Ezen kérdések nálunk minden gondolkodni tudó és merő elmét foglalatoskodtatnak írta Deák, említést téve a szélsőségesekről, azokról, akik „makacsok az ariszfokrááának megrögzött jussai mellett, s inkább akarnak 9 millió embert nyomorúságban látni, mint (vélt) constitutiójok csorbulását engedni”, valamint azokról, 260
