„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

mert a pereknek kétes kimenetele miatt a pénzek, hogy minden haszon nélkül ne he­verjenek, vagy letiltással, vagy törvényes zárral lesznek illetendők. Továbbá midőn valamely pénz bírói kézre letétetett, azon bíró, ki a pénzt által- vette, a sommának mennyiségéről és kezén létéről a vármegye gyűlésének jelentést tenni tartozzék; ha pedig ezen tisztviselő meghalna vagy hivatalát elhagyná, az illető törvényhatóság tőle vagy örökösitől számot vévén, a letett pénzt addig is, még az értesítendő letévő eránta más intézeteket tesz, a közpénztárba tétesse, a törvényes huszadrész pedig akkor, midőn a pénz a bírói kéztől végképpen elvétetik, mindazon tisztviselők között, kik az említett idő alatt arra gondot viseltek, egyformán légyen felosztandó. A 47. cikkely, De usuraria pravitateP2 A kereskedői munkában tett azon észrevé­telhez, hogy az uzsorásoknak elvesztett tőkepénzei legalább egy részben a nemzeti köz kincstárt illessék, alkalmaztatva helybehagyható. A 48. cikkelyre, De debitis per minorennes contractis™ nincs semmi észrevétel. A 49. cikkely, De intabulatione et ejus effectu,392 393 394 Sok elfogadható célarányos rendsza­básokat foglal magában, vágynak mindazonáltal némely pontjai, melyek különös ész­revételt érdemelnek. Ugyanis 1-ször. A 6. §-ban azt javallja törvény által meghatároztatni az országos kirendeltség, hogy a hitelezőknek azon elsősége, mely az adósságok törvényes bé- jegyzéséből szármozik, a valósággal béjegyzett kereskedőknek csak ingatlan javait il­lethesse; midőn tehát ezekből a hitelezők bé nem jegyzett követeléseinek pótolása ki nem kerül, az adósnak ingó vagyonából minden hitelező kétségtelen követelésének egy részét arány szerint elvesztvén, elsőségbéli különböztetés nélkül nyerjen elégté­telt. Ellenkezik ugyan ezen javallat fennálló törvényeink leikével és a hitelezőket ösz- vehívó pereknek rendszerével, de mivel ezen rendszabás egyedül a béjegyzett keres­kedőkre vagyon szorítva, nemzeti közhitelűnk pedig, és a kereskedés virágzása meg­kívánják, hogy a valóságos kereskedő, kit foglalatosságai más nemzeteknek kereske­dőivel gyakran öszveköttetésbe hoznak, a pénz- és kereskedésbéli tárgyokra nézve más nemzetekéhez a lehetőségig hasonló törvényeknek légyen alája vetve, — nem lesz törvénykezésünk rendének sérelmére, ha ezen célba vett változtatást elfogadjuk. Ne­hogy azonban idővel ezen újítás első rendeltetésének korlátin túl hatván, erőltetett magyarázások által messzebb is áradjon, nem volna felesleges a kirendeltségnek ja­vallatát csak azon megszorítás mellett hagyni helyben, hogy a hitelezőknek törvényes elsőségi jussa nemcsak minden ingatlan fekvő javakra, házokra és egyéb épületekre, hanem az ezekre ruházott javításokra, továbbá mindazon ingókra, melyek az ingatlan javakhoz tartozók, következve gazdaságbéli készületekre, marhákra, házi bútorokra, 392 Az uzsorabeli gonoszságról (az uzsoráskodásról). 393 A kiskorúak által csinált adósságról. 394 A betáblázásról és hatásáról. 167

Next

/
Thumbnails
Contents