„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)
Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)
kéntetéből megengedtetik is, hogy a bíróság egyik tagját akkor, midőn a felek magok között eránta megegyezni nem tudnak, a bíróság többi tagjai válosszák, ezen enge- delmet szűk korlátok közé kell szorítani, mert egyébként megtörténhetnék az is, hogy a több ideig folyamatban lévő megbízási pereknél egyik és másik közbírónak egymásra következő halála vagy eltávozása után az ilyen válosztások által a bíróság magát egészen újra alkotná, s végre mind olyanoknak kezére kerülne az ítélő hatalom, kikhez egyik vagy másik félnek semmi bizodalma nem volna, s akkor ezen nem szorosan törvényből eredő, hanem a felek bizodalmában gyökerezett hatalom valóságos alap nélkül szűkölködnék. Mivel továbbá mind ezen javallat, mind a közmegbízás helyes rendje megkívánják, hogy a választott bírák páradan számmal legyenek, köny- nyen megtörténhetik, hogy egyiknek halálával vagy lemondásával a fentmaradott páros számú bírák egy új tagnak válosztásában meghasonlanak, nem lévén ekkor senki közöttök, kinek elhatározó szava a voksok egyformasága miatt függőben lévő kérdést eldönthetné, csak egypár szóval is meg kell a hozandó törvényben jegyezni, hogy ily esetben az egész közbíróság megszűnvén, a felek egymást új közmegbízásra ne erőltethessék, hanem félbeszakadt ügyöket a rendes ítélőszékek előtt folytassák. A 3. cím a királyi táblán megítélendő perek soráról változtatás nélkül elfogadható. A 6. s^akas^ra. A bírói megintésről szóló 6. szakasz ellen semmi észrevétel nincs. A 7. szakaszra. A 7. szakasznak 143. §-a eránt megjegyeztetik az, hogy mivel a 141. § a perlekedésnek helyes rendével egyezőleg mind azon vádleveleket, melyek természetre, per útjára, s az illető bíróságra nézve egymástól különböző többféle követeléseket foglalnak magokban, mint halmozottakat leszállítatni rendeli; osztált és új osztált keresni ugyanazon egy perrel nem lehet, mert az osztálbéli pereknek a törvényszékek elrendeléséről adott véleményünk szerint ezután is szolgabírák, alis- pányok, vagy a kerületi tábla leend ítélő bírájok, az új osztálbéli per pedig a királyi táblának első bírósága alól elvétetvén, általunk is az illető vármegyének törvényszékén javalltatik folyamatba tétetni; e két pernek két különböző bíróság lévén ezután is törvényes megítélője, ugyanazon egy per alá nem tartozhatnak. Többnyire ezen szakasznak a vádlevelekről szóló egész tartalma helybenhagyható. A 8. szakaszra. Az idézésekről készült 8. szakaszban a 156. §-ban az javalltatik, hogy aki az osztálosaival még osztadan adóst nem közös adóssága miatt idézteti, hogy keresetéért az ilyen adóst is illető osztatlan javakból végrehajtás útján is elégséget kaphasson, az osztatlan és nem adós testvéreket is idéztesse. Igaz ugyan, hogy ezen mód által mentve lesz a hitelező mindazon kellemetienségektől, melyek eddig az osztadan javakra terjesztett bírói foglalásoknál magokat gyakran előadták, nyer hát egy ilyen értelmű törvény által a pereknek hamarítása, és nyer a nemzeti hitel is; de másrészről igaz az is, hogy a nem adós osztatlan testvéreknek a megjelenéssel, és más egyéb törvényes lépésekkel költségek okoztatnak, s így azok önnön hibájok nélkül igazságtalanul károsíttatnak, ha tehát ezen javallat elfogadtaük is, világosan meg kell a hozandó törvényben jegyezni azt, hogy az ilyen eseteknél a pőrét vesztő fél bírói 115
