„Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai - Zalai gyűjtemény 49. (Zalaegerszeg, 2000)

Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei - IV. A törvénykezési tárgy (jogügyi munkálat)

figyelmezve mindenkor azon általános rendszabásra, hogy az alperesnek fél terminus és egy törvény szünet, a felperesnek pedig csak fél terminus szolgáljon béírásaik elkészítésére. Továbbá a beírásoknak ezen megállapított száma, és a meghatározott időhaladék oly változhatadanok legyenek, hogy attól a bíró senkit önnön hatalmával fel ne menthessen, ha csak a két ellenfél egymással azeránt a bíróság előtt meg nem egyeznek, mert akkor „volentibus non fit injuria”.282 Ha a felperes a pernek felvétele után követelésének bébizonyított alapját tüstént elő nem adja, vagy a neki engedett fél terminusi időhaladék alatt a maga feleletét beírni elmulasztja, mind ezen fél terminust követő másik fél terminus, mind a netalán következő törvényszünet az alperesnek szolgáljon javára. Ritka eset ugyan, de megtörténhetik az is, hogy a keresetnek bébizonyítására el nem készült, sőt gyakran csak a bosszontásból perlekedő felperes maga halasztgatja perének bevégzését, midőn az alperes felhozott mentségeibe bizakodva siettetni óhajtaná a pernek véget vető bírói ítélet hozását, hogy tehát ilyen esetekben az alperes ellenfelének bosszontó önkényétől ne függjön, hatalmában fog állani, ha a felperes az időhaladékul neki engedett fél terminus alatt semmit a perbe nem iktatott, a 2. és 3. §-nak rendelése szerint ítéletet sürgetni. Mivel azonban megtörténhetik az is, hogy a felperes az alperesnek valamely különös mentségére vagy próbájára előre elkészülve nem is lehetett, a megcáfolásra szükséges ellenpróbákat pedig távolabb vidékekről sok idő alatt lehet csak megszerezni, s ugyanazért a felperesnek időhaladékul rendelt fél terminus éppen nem elegendő, nehogy ekkor az ítéletet sürgető alperes meg nem cáfolt mentő okainál fogva feloldozást nyervén, a felperes tetemesen károsíttassék, a feljebbi rendszabásnak oly megszorítással kell minden lehető ártalmát megelőzni, hogy ezen egyetlenegy esetben jussa legyen a felperesnek a néki szolgáló időhaladék kiterjesztését kérni, s ezen kérés következésében a bíró azt önnön bélátása szerint kiterjeszteni köteleztessék is; mivel pedig az alperesnek engedett időhaladék úgy is elég hosszú, az alperesek ezen kiterjesztést, mellyel gyakran vissza is élnének, soha ne kérhessék, és semmi szín alatt meg ne nyerjék.

3-szor. Ami a pereknek érdemét illeti, ezeknek tekéntetéből az elszámlált rövi- debb folyamatú pereket is két részre lehet osztani: az első osztálba tudniillik tartozzanak azok, melyek a perlekedők között történt, vagy legalább nem régi esetek, alkuk, szerződések eránt mozdíttattak, a második osztálbéliek pedig azon ügyek legyenek, melyeknek tárgyai nem a perlekedő felek által kötött, hanem régiebb, és 32 esztendőt meghaladott szerződésekből szármoztak, vagy általában másoknak hasonló régiségű tetteit érdeklik. Az említett első osztálbéli perek egész érdemének kimerítésére négy, a második osztálbéüeknél pedig öt béírást lehetne törvény által határozni oly világos megjegyzéssel, hogy mind ezeknél mind amazoknál kötelesek legyenek a perlekedő felek már az utolsó békásban minden okleveleiket és próbairományaikat

282 Megegyezésből nem keletkezik méltánytalanság.

111