Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
154. Csömödér, 1956. szeptember 26. Egy csömödéri gazdálkodó levele a Minisztertanács elnökéhez, a begyűjtés során őt ért jogsérelemmel kapcsolatban Hegedűs András Elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökének, Budapest. Alulírott Huttmann János csömödéri (Zala m.) dolgozó paraszt azon kéréssel fordulok az Elnök Elvtárshoz, hogy a csömödéri községi tanács elnöke által több esetben is elkövetett sérelmes intézkedésekre orvoslást adjon! Mindenekelőtt szíves elnézését kérem Elnök Elvtársnak, hogy sokkal hatalmasabb, országos gondjai között ilyen „kis” dolgokkal zavarom, de egyszerű, falusi ember létemre nem tudom, hogy kihez is forduljak! Panaszommal már a parasztság lapjához, a Szabad Földhöz is fordultam, de a mellékelt válasz szerint is méltó elintézésre nem találtam. A válaszlevél a járási tanácshoz küld, de oda éppen azért nem fordulhatok, mivel a sérelmes eljárás elkövetésében az itteni tanácselnök a járási tanácstól kapott utasításra hivatkozik. Mivel rádión keresztül hallottam, sőt az újságban is olvastam Elnök Elvtársnak az országgyűlésen elhangzott beszédét, az ott elmondottak nagyon megtetszettek, annyira a kisember, az egyszerű falusi emberek szava volt az, hogy bizalommal küldöm levelemet Elnök Elvtárshoz. Kérem, ne haragudjon érte! Kérésem talán még a Zala és Vas megyékben elkövetett törvénysértésekhez sorolható, amelyebből az országgyűlésen is szó volt? Panaszom lényege a következő: Az idei cséplés után azonnal nem vittem be a kötelező beadásra szánt gabonát, mivel még tisztítanom, rostálnom kellett először. Községünkben nagyon sokan vannak, akik még későbben adták be gabonájukat, mint én. (Előre bocsájtom, hogy az összes termésem annyi volt, hogy a tisztítás nélküli súlyt számítva, a beadást és a vetőmagot fedezte volna (5,60 q búza és rozs együtt). Harmadmagammal vagyok erre a mennyiségre, tehát a fejadagom nincs biztosítva.) A rengeteg nyári munka, a csép- lési kölcsönmunkák visszaszolgálása miatt csak 3 hét múlva került sor a beadásra. Ekkor már azzal fenyegették a községet, hogy aki be nem viszi, cigányokat hoznak, akik majd a helyszínen erőszakkal felmerik a gabonát, és így elkobozzák azt. (A cigányokat a lenti járási tanács küldi a község nyakára.) Mikor láttam, hogy habár nincs is biztosítva családomnak a kenyér, azért a beadást teljesíteni kell, magam mertem fel a gabonámat, és vittem a begyűjtőhelyre. 436