Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

vezett élelmiszerkeretből 3666/m Ft3 értékű árut nem kapott meg. Az októberi tervek 111 %-ban túl vannak teljesítve. A túlteljesítés iparcikkben jelentkezik. A lakosság jobb ellátása érdekében szövetkezeti vonalon vásározó részlegeket szerveztünk, amelyek felkeresték az állami gazdaságokat és gépállomásokat. A kor­mányprogram bejelentése után, az inkasszó rendszer bevezetésével megjavult a szö­vetkezetek pénzügyi helyzete, ezen keresztül a boltok ellátása is. Áruhiány pénz hiányában ritkán fordul ele. Az elért fejlődés és eredmények mellett még sok hiányosság is található. Megál­lapíthatjuk, hogy a bolthálózatunk még messze mögötte van a szocialista bolthálózat követelményeinek. Boltjaink többsége különösen szövetkezeti vonalon korszerűtlen, régi szatócs bolt típus, elhanyagolt külsővel. Az ilyen boltokat dolgozó népünk nem szívesen mond [ja] magáénak. Egyes helyeken a bolthálózat elégtelensége miatt a vevőnek sokat kell várakoznia a kiszolgálásra. Pl. Zalaegerszegen 1938-ban 12 textil méteráru bolt volt, ma van 4. Ebből is egyet meg kell szüntetni, patika bővítés végett. Konfekció volt 6, ma van 2. Rövid és Divatáru volt 10, ma van 3. Vas és Műszaki volt 9, ma van 3. Üvegbolt volt 4, ma van 1. Fűszerbolt volt 30, ma van 12. Hasonló a helyzet Nagykanizsán is. Ezek a körülmények akadályozzák a szocialista kereskedelem nívójának megfelelő áruki­szolgálást. Megyénkben számos olyan község van, amelyben nincs bolt, emiatt a dolgozók­nak több kilométert kell gyalogolniok, hogy a legszükségesebb közszükségleti cikke­ket meg tudják vásárolni. Éttermeink, italboltjaink korszerűtlenek, nem felelnek meg a fejlődő fogyasztás követelményeinek. Az ételek minősége és mennyisége sok esetben kifogásolható. A közétkeztetés étrendje egyhangú, nincs választék. A szövetkezeti vendéglő hálózat létesítésénél csak a jövedelmezőséget vettük figyelembe és emiatt számos nagy kö­zségben nincs vendéglő. Súlyos nehézségeket okoz megyénk kereskedelmében a raktározás kérdése, egy­részt azért, mert a szükséges áruraktár hiányában lehetetlen az árukezelés. A nagyke­reskedelmi vállalatok 5-6 és 8 helyen tárolják az árut, sok esetben hozzáférhetetlen körülmények között. Másrészt Zalaegerszegen emiatt lehetetlen a vendéglátóipar fejlesztése, mert a korábban vendéglátói célt szolgáló étteremben helyezkedik [el] a Textil nagykereskedelmi Vállalat. A Belkereskedelmi Minisztérium már tervbe vette, hogy a Textilnagykereskedel­mi Vállalat részére raktárát épít, már közölte a beruházási összeget, a hely kijelölése is megtörtént, de a szükséges pénzt a Bk. M. még sem tudta biztosítani. A kormányprogramm fokozatos megvalósítása, az árleszállítás következtében hatalmas vásárlóerő szabadult fel, amely az áruforgalomban jelentkezik. A megnöve­kedett árukereslet miatt számos olyan cikk, mely korábban elfeküdt a raktáron, most hiánycikké vált. A fogyasztók kereslete a minőségi áruk felé tolódott át, amit háló­zatunk teljes egészében kielégíteni nem tud. 344

Next

/
Thumbnails
Contents