Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Legnagyobb hiánycikk mutatkozik vegyesiparcikk vonalon mezőgazdasági kisgépekben, horganyzott és zománcedényben, tűzhelyben, sodronyszegben és lámpaüvegben.

Ruházati vonalon hiánycikk a lódenkabát, férfiingek, olcsó női szövetek, kötöttáruk, sportöltönyök, sport szövetek, és barna, szürke előtt.

Élelmiszer vonalon kevés a hús és húskészítmény, zsiradék, konzerv félék, sajt, vaj és cukorka. Az itt felsorolt élelmiszerek a szükségletnek kb. 50 %-át fedezik.

Az árukeretek iparcikkben az árleszállítás után jelentősen megnövekedtek - ennek ellenére sem kielégítő -, ugyanakkor a hús, húskészítmény, konzerv, tejtermék keretek fokozatosan csökkentek.

Az áruellátás biztosításában a kereskedelem döntően az ipar termelésére van utalva. A lakosság szükségletei és igényei eddig kevésbé volt figyelembe véve. Az áru- szükséglet tervezése helyesen a lakosság igényei szerint alulról a boltból indul ki, de a központi áruelosztásnál nem az árut igazítják a tervhez, hanem a tervet a rendelkezésre álló áruhoz. Ismerjük a nehézségeket, tudjuk, hogy egyes cikkek előállításához szükséges alapanyag nehezen szerezhető be, de lényeges javulás jelentkezne áruellátásunkban, ha a felsőbb kereskedelmi szervek nagyobb ráhatást tudnának gyakorolni az iparra. Az ipar eddig nem vette figyelembe a kereskedelem igényeit, az irány az volt, hogy „amit a magyar ipar termel, azt a kereskedelemnek el kell adni”. Pártunk határozata ezen a helytelen nézeten is változtat.

Még mindig előfordul, különösen szövetkezeti vonalon, hogy a boltvezető hanyag munkája következtében egyes közszükségleti cikkekben áruhiány keletkezik az által, hogy a szükséges megrendeléseket nem teszi meg. Hozzájárul ehhez még, hogy a szállítási problémák miatt későn érkeznek meg az áruk a rendeltetési helyre. A kiszolgálásnál még mindig előfordul a protekció és a vevővel való helytelen bánásmód.

A szocialista kereskedelem kialakításának elengedhetetlen feltétele a kádernevelés, a szocialista kereskedő típus kinevelése. Szakkáderek nevelésével eddig is foglalkoztunk, értünk is el eredményt, azonban ez még kevés és nem elég alapos. Kádernevelés folyik a Belkereskedelmi Minisztérium által létesített különböző iskolákban és a vállalatoknál szervezett tanfolyamokon, ami jelenleg 16.

Rosszabb a helyzet a szövetkezeti falvakban, ahol a hálózat szétszórtsága miatt az oktatás körülményesebb, bár ezen a vonalon legnagyobb szükség volna rá. A falusi kereskedelem megjavítása érdekében a SZÖVOSZ intézkedésére a szövetkezeti dolgozók oktatása szervezés alatt van.

A megye kereskedelmének irányító szerve a Kereskedelmi Osztály sem mentes a hiányosságoktól. Feladatát maradéknélkül ellátni nem tudja. Az osztály létszám hiánnyal küzd. Az osztálynak 1950-ben is ugyanannyi volt a létszáma, amikor csak egy vállalat 32 egységgel és 90 földművesszövetkezeti bolt tartozott hozzá, ma pedig 4 vállalat kb. 200 egységgel és több mint 300 földművesszövetkezeti bolt tartozik irányítása alá.

345