Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

társ, Bakóné elvtársnő, akiknek ha megadtuk volna a kellő segítséget meg tudtuk volna menteni a párt számára. Gyakran voltunk opportunisták egy-egy elvtárssal szemben, csak figyelmeztettük és általában is a pártfegyelmit ijesztő mumusként emlegettük, de amikor ténylegesen alkalmazni kellett volna sok esetben elmaradt a fegyelmi eljárás, vagy félévekig húzódott és ezzel lényegében csorbítottuk a fontos nevelöeszköznek hatókörét, jelentőségét.

A fegyelmi ügyek elhúzódása nemcsak azért volt súlyos hiba, mert csökkentette a felelősségrevonás élességét és hatását, hanem azért is, mert sok becsületes kádert tett munkájában hosszú ideig bizonytalanná, csökkentette munkakedvét, végső fokon pártszervezeteink aktivitását is. Az is súlyos hibánk, hogy gyakran összetévesztettük az éberséget a túlzott ag[g]ályoskodássaI és látszat indokok alapján máról holnapra leváltottunk olyan kádereket, akiknek leváltása nem volt indokolt. Mint pl. Kuinin elvtársnőt a Lenti járási pártbizottságon azon a címen, hogy 82 éves nagyanyja Amerikában él, ha él egyáltalán, mert már hosszú évek óta semmi hírt nem kapott felőle. Ugyanakkor megtűrtünk olyan elemeket a pártfunkcióban, mint pl. Ferenczi Szabó Béla, aki hosszú ideig bomlasztotta a nagykanizsai pártszervezeteket, kispolgári elemeket segített vezetőfunkcióba, a munkások rovására, míg végül kiderült, hogy közö[n]séges kalandor, aki 8 év óta becsapja a pártot.

A kádermunkában is megmutatkozik a tömegek véleményének a lebecsülése, mert nem egyszer állítottunk be olyan elvtársat, akiről munkatársai rossz véleménynyel voltak és nem javasolták MB. funkcióba, mint pl. Kisháziné elvtársnőt. Gyakran türelmetlenek voltunk egyes fiatal új káderekkel szemben. Nem vártuk meg, míg kibontakozhat tudása és tehetsége, nem segítettük valamilyen hibájának kijavításához [sic!], hanem idő előtt leváltottuk, mint pl. Simon Ferenc elvtársat, ugyanakkor, amikor egyes elvtársakkal szemben túlzottan nagy követelményeket állítottunk, másokat hosszú ideig meghagytunk olyan funkcióban, amelyekre rátermettségüknél fogva nem voltak alkalmasak, mint Rodek, Laczó vagy Matécz [János] elvtársak, akik nem tudtak megbirkózni, hosszú ideig senyvedtek az erejüket meghaladó funkcióban. A megyebizottságon kialakult szűkebb vezető csoport, főleg Darabos, Tóth és Szigeti elvtársak gyakran dobálóztak a káderekkel, leváltottak, vagy funkcióba állítottak elvtársakat a nélkül, hogy megkérdezték volna őket és ezzel egyeseknél bizonytalanságot okoztak. Vukits elvtárs például ebben az évben már a harmadik funkcióba volt javasolva, de ezekről mindig csak később tudott, akkor, amikor már a javaslat is elment. A kádermunka területén elkövetett hiányosságokért különösen Darabos, Szigeti és Pohánka1^ elvtársak felelősek, de kisebb-nagyobb mértékben valamennyi megyebizottsági tag, osztályvezető elvtárs is, hisz a saját maga területén mindenki saját maga felelős a kádermunkáért.

A párt politikájában, népgazdaságunk vezetésében tapasztalt hibák elkövetését nagy mértékben segítette pártunk elmaradása ideológiai és elméleti téren. Minthogy a vezető pártszervek és a pártsajtó sem foglalkozott állandóan ideológiai kérdésekkel, a megyei pártszervek, maga a megyebizottság is közömbössé vált az ideológiai mun329