Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956

szórt parcellákon, minimális gépesítettség mellett gazdálkodtak. Az 1949. szeptember 2-án Nagykanizsán alakult Vörös Csillag Tszcs például a következő adatokkal volt jellemezhető az indulás pillanatában: 11 család, 22 tag, 110 kh föld (ebből a tagságé 35 kh), 2 eke, 2 borona, 2 kocsi, 4 ló.28 A szövetkezetesítés megosztotta a falusi társadalmat, súlyos, olykor családi konfliktusok forrásává vált. Az átalakítás radikalizmusa már az első pillanatokban károkat okozott és csak nehezítette a háborús sebek eltüntetését.29

Az állam, a mezőgazdasági gépállomások kiépítésével igyekezett teljessé tenni a gazdasági monopolhelyzetét. Nagyobb eszközökkel, különösen gépi berendezésekkel csak a gépállomások - kisebb mértékben állami gazdaságok - rendelkezhettek, ezek szolgáltatásait voltak kénytelenek igénybe venni az egyénileg dolgozó parasztok, de a szövetkezetek tagjai is. A géppark a legelső időkben a volt nagybirtokokról összeszedett és a nagygazdáktól elkobzott traktorokból, cséplőgépekből illetve egyéb mezőgazdasági eszközökből állt össze.

Zala megyében az első gépállomás felállításához még 1948 végén, Keszthelyen láttak hozzá. 1949 tavaszán sorra alakult a többi is: Lenti, Palin, Pölöske, Tűrje. Ebben az évben a következő gépparkkal rendelkeztek a zalai gépállomások: erőgép: 104, eke: 100, vontató: 14, teherkocsi: 2, cséplőgép: 42, szelektor: 12, morzsoló: 6, daráló: 6, vetőgép: 80.30 1950-ben azután újabb telephelyeket hoztak létre: Felsőba- god, Letenye, Orosztony, Zalatárnok, végül 1951-ben Csesztreg és Szentliszló zárta a sort. Több esetben nem a legoptimálisabban választották meg a telephelyet, ami csak tetézte a mezőgazdaság szocializálásának ostobaságait.1' Viszont ebben a mezőgazdasági üzemtípusban vetették meg leghamarabb és legerősebben a lábukat a kommunisták, felismerve ezek stratégiai jelentőségét. Szinte mindenhol azonnal megalakult a pártszervezet, így a zalai gépállomások az őket összefogó megyei (al)központ irányításával a propagandagépezetnek is szerves részét képezték.32

Zalában az első állami gazdaságokat 1949 nyarán kezdték el szervezni egyes állami kézen maradt vagy államosított birtokokon. Akkor nyolc gazdaság alakult 5674 kh területen, amely a megye összterületének 0,6 %-át jelentette. 1949 őszén megalakult az állami gazdaságok megyei alközpontja is.33 Az 1950 elején meghúzott új megyehatárok miatt hatra csökkent a zalai állami gazdaságok száma. Ezek központjai a következők voltak: Alsófakos, Andráshida, Felsőrajk, Gelse, Zalalövő, Zalaszent- grót. Egy-egy gazdaság térben rendkívül szétszórtan, 7 és 14 közötti telephelyszámmal működött, amelyet később a tagosításokkal igyekeztek koncentrálni, illetve növelni.34

A gazdasági élet átszervezése szempontjából az 1949. év záróakkordja december 28-án következett be, a 10-nél több munkást foglalkoztató üzemek államosításával. Az előzőekhez hasonlóan ezt is rajtaütésszerűen hajtották végre - Zalában mintegy 44 üzemet érintve -, hogy megakadályozzák az esetleges vagyonkimentést.35 A most és már korábban államosított ipari, valamint kereskedelmi cégeket 1949. és 1950. folyamán az ágazati és területi elveket figyelembe véve szervezetileg összevonták,

27