Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956

közös irányítás alá helyezték, messzemenően figyelembe véve a tervgazdaság igényeit. A tíz főnél kisebb vállalkozásokat fokozatosan felőrölték, tulajdonosaikat és alkalmazottaikat nagyobb vállalatokhoz vagy kisipari termelőszövetkezetekbe (ktsz) kényszerítették.

Az 1949. december 31-ével teljesítettnek kikiáltott hároméves terv Zala megyei összegzésében 3285 új építésű lakóház, 3883 gazdasági és egyéb épület, valamint 76 középület szerepelt. Ezenkívül építettek 135 km utat, és helyreállítottak 330 hidat 1344 m nyílással. Ez a terv főként a helyreállításra koncentrált, jellegében eltért a későbbi ötéves tervektől.36

A hatalmon lévők folyamatosan alakították át az államigazgatási struktúrát, amely 1949/50-ben szenvedte el a legradikálisabb tartalmi és formai változásokat. Zalában ezek az átszervezések különösen élénkek voltak, hiszen minden eddiginél jelentősebb területi módosulásokkal jártak együtt. A balatonfüredi járás 1946. január 1-jei elcsa- tolása után ideiglenesen növekedett a megye területe, két Somogyból átcsatolt körjegyzőséggel. A somogyszentmiklósi (Bagolasánc, Liszó, Somogyszentmiklós) és a miháldi körjegyzőség (Miháld, Pat, Sand) Zalához csatolásáról még az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezett 1945-ben ’7, de ez végül csak 1948. augusztus l-jével realizálódott.

A legnagyobb változás 1950. március 15-én következett be, amikor is Zalától Veszprém megyéhez csatolták a keszthelyi, sümegi és a tapolcai járásokat. Sovány vigaszként szolgált a lokálpatrióták számára, hogy ugyanekkor Somogyból egy újabb körjegyzőség, a surdi (Surd, Belezna, Nemespátró), Vas megyéből pedig az egervári körjegyzőség (Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony) került át Zala megyébe. Mint minden totalitásra törekvő diktatúrában, itt is tetten érhető volt az a kicsinyesség és butaság, amely - propagandisztikus célokból is - néhány, az új politikai rendszerrel összeegyeztethetetlennek tartott községnév megváltoztatásában is megnyilvánult. így lett 1950. március 1-jétől Zalanémetfalu új neve Ligetfalva, április 1-jétől pedig Ne- mestördemicé Badacsonytördemic.39 1 950. június 1-jén újabb, viszonylag nagyobb változás történt a megyei közigazgatást illetően, ugyanis megszüntették a novai és a pacsai járást, területüket a szomszédos járások között osztották fel. Az így megmaradt öt járás között - függetlenül az előbbi eseménytől - is lezajlott egy minimális területi átrendezés.40

Az 1949. augusztus 18-án elfogadtatott sztálinista alkotmány (1949:XX. tv.) egyik cikkelye kimondta a közigazgatás teljes tartalmi átalakítását, a tanácsrendszer bevezetését. Erre 1950-ben került sor fokozatosan, az igazgatási szinteknek megfelelően elkülönülve. Legelőször, 1950. június 15-én Zala Megye Tanácsa alakult meg, a megyei népfrontbizottság - végső fokon a párt megyei vezetői - által kijelölt és központilag is jóváhagyott személyekből. Az alakuló ülést szigorúan a központilag leküldött sillabusz alapján tartották meg. A gépezetbe nem is csúszott homokszem, a terveknek megfelelően választotta meg a tanácsülés a végrehajtó bizottságot, az pedig elnökének Farkas Józsefet, helyetteseinek Tistyán Ernőt és Gerencsér Györgyöt,

28