Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

Különösen a középparasztok jegyzése ment vontatottan és csak akkor gyorsult meg, amikor az irányszámok mellőzésével a tömeges jegyzésre csoportosítottuk át a pártmunkát. Ugyan ez mondható a tszcs-tagságra is.

Eredményeink alapja a jó előkészítés volt. Pártbizottságaink a jegyzés beindulása előtt nagyobb súlyt helyeztek a kisebb községek pártszervezeteire és tszcs-okra. Alapszervezeteink többsége helyesen támaszkodott a tanácstagokra, a tömegszervezetekre és a pártonkívüli becsületes dolgozó parasztságra. Az alapszervezetek vezetőségi ülésen, taggyűléseken helyesen felhasználták a tavalyi tapasztalatokat és ennek alapján szabták meg a feladatokat. Elsősorban arra vették az irányt, hogy a kommunisták példamutatását az első órákban biztosítsák. A pártcsoportok minden kommunistával beszélgettek és a népnevelő értekezleteken is főleg a példamutatás fontosságát hangsúlyozták ki. Ezen keresztül tudták biztosítani, hogy 25-én reggel a népnevelő csoportok 90 %-a lejegyzett.

Ahol a példamutatás terén hiányosságok voltak, a pártbizottságok közvetlenül segítettek az alapszervezeteknek és így a jegyzés befejezéséig biztosítani tudtuk, hogy a párttagság 97 %-a lejegyzett és az alapszervi titkárok közül mindössze 7 párttitkár nem jegyzett le.

A kommunista népnevelők példáját követték a pártonkívüli népnevelők is, különösen a Disz fiatalok, akik lelkesen, példamutatóan jegyeztek és agitáltak a jegyzés érdekében. Példa erre Petri keresztúr, ahol a párttagok mind be voltak vonva népnevelő munkába és a párttagok biztosították azt a példamutatásukon keresztül, hogy maguk mellé be tudtak vonni pártonkívüli népnevelőket.

Eredményeink másik fontos tényezője a lelkes, széleskörű versenyszellem volt, melyet különösen az üzemekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban kialakítottunk. A nagylengyeli olajtelepeken minden brigád versenyben állt egymással, nemcsak a jegyzési átlag, hanem a békeműszakban elért termelési eredmények szempontjából is. A gépállomásokon, állami gazdaságokban, tszcs-okban a jegyzési versenyt szintén összekapcsolták az őszi szántás, vetés munkáival. A pölöskei ifjúsági brigád pl. ennek alapján nemcsak 1000 Ft átlagban jegyzett le, hanem napi tervét 115 %-ra teljesítette a jegyzés ideje alatt.

A falusi népnevelők is versenyben álltak ugyan egymással, azonban maguk a paraszti dolgozók egyénileg, utcák, községek szempontjából már sokkal kisebb mértékben vettek részt a versenyben. Voltak ugyan olyan tapasztalataink is, mint Poloskán, Gáborjánházán, hogy amikor a község minden dolgozója lejegyzett, átmentek a velük párosversenyben álló községbe, kultúrműsort adtak, sőt segítettek is a népnevelőknek, hivatkozva a saját példájukra. Azonban ezt a községeink nagyobb részében nem tudtuk biztosítani.

A népnevelő munka tartalmát tekintve, a jegyzés első napjától kezdve nem csökkent. Népnevelőink az utolsó nap is szívós felvilágosító munkát fejtettek ki a dolgozó parasztok között, amit bizonyít az is, hogy az utolsó nap 5.000.-Ft-ot jegyeztettek népnevelőink. A népnevelő munka elsősorban a béke, a terv eredményeinek népsze276