Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956

Stern-téglagyár Nagykanizsa, Zalavölgyi Iparművek Rt. Zalaszentgrót, Kerkavölgyi Fűrészüzem Rt. Lenti, Badacsonyi Bazaltbánya Rt. Badacsonytomaj és Nemestörde- mic, valamint a Dunántúli Mész, Tégla és Kőipari Rt. Sümeg."0

A gazdaságnak a politikai doktrínák alá rendelése a mezőgazdaság különböző ágazataiban még inkább érezhető volt. 1949 elején már megyeszerte javában folyt a különböző, régi szövetkezetek összevonása. A kommunista vezetés, az elsődleges bázisának tekintett földművesszövetkezetekbe igyekezett beolvasztani az adott településen létező, különféle gazdasági szövetkezeteket (Tejszöv., Fogy. és Ért. Szöv., Hangya, Hitelszöv. stb.) abból a célból, hogy gazdaságpolitikai akaratát - a már részben működő tervgazdaság szempontjait - az elhatározott kollektivizálással karöltve, a lehető legteljesebben tudja érvényre juttatni. Ennek a folyamatnak, amit a szövetkezetek demokratizálásaként aposztrofáltak, célja volt még - az ekkor már kuláknak nevezett - gazdagparaszti réteg kiszorítása a szövetkezetek vezető posztjairól, csökkentve ezáltal a falu életében a politikai és gazdasági befolyásukat.21

Ezzel párhuzamosan számos más gazdasági szabályozóval igyekeztek sarokba szorítani a kuláknak bélyegzett és már nyíltan ellenségnek mondott személyeket. Zala megyében az 1948/49-es gazdasági évben 1152 gazdát tekintettek kuláknak, és részeltették „megkülönböztetett” bánásmódban.22 Az 1949-ben elkezdődött (részleges) tagosítás - amely Zalában 8 községet érintett - fő célpontjai és kárvallottjai sok helyütt ők voltak. Egyesek elhitték, hogyha „felajánlják” földjüket, házukat, egyéb termelőeszközeiket, akkor abbamaradnak az ellenük folytatott támadások.23 Ennek azonban éppen az ellenkezője történt, egyre hisztérikusabb kampányt és egyre nagyobb durvaságokat kellett elszenvedniük. A Jugoszláviával szembeni politikai konfrontáció is ürügyet szolgáltatott arra, hogy a hajdani nagygazdákat és más ellenségesnek tekintett embereket 1950 júniusában kitelepítsék a határsávból, az alföldi munkatáborokba.24

Zala megyében a mezőgazdaság kollektivizálása 1948 szeptemberében, az első földművesszövetkezeti bérlőcsoportok létrehozásával (Bagolasánc-Fakospuszta, Pusztamagyaród, Becsehely-Szurdapuszta) kezdődött23, amelyek az ebből kinőtt termelőszövetkezeti csoportokhoz (tszcs) hasonlóan nem voltak még jogilag önállóak. Az MDP Szervező Bizottságának 1948. decemberi határozata alapján a már megalakult tszcs-ket felülvizsgálták, melynek során azok 13 %-át feloszlatták.26 Zalában 1949 január első felében végeztek a felülvizsgálattal. A megyében létrehozott 19 csoportból először kilencet, majd nyolcat javasoltak meghagyni. Ezek a következők voltak: Bagolasánc-Fakospuszta, Palin, Szentgyörgyvár, Zalaszántó, Zalaszentlászló, Pusztamagyaród, Zalalövő, Kisapáti.27

Annak ellenére, hogy 1949. november 1-jén az MDP Zalaegerszegi Városi Bizottsága levélben üdvözölhette a Nekeresden megalakított 50. zalai tszcs-t, a szervezés meglehetősen vontatottan haladt. A központilag engedélyezett három tszcs-típus- ból kezdetben leginkább olyanok alakultak, amelyek a közös gazdálkodás viszonylag kevesebb jegyét mutatták. A szövetkezetek kis területen (100-200 kh), azon belül is

26