Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956
Egy ősz eleji kimutatás szerint az MDP tagjainak száma Zalában 22948 volt. Legnagyobb részük - érdekes módon - munkás (31 %), illetve paraszt (25 %) volt. Jelentős volt még az értelmiség (13 %) és az iparos réteg (10 %) is.7 Egy másik, szintén ez idő tájt készült felmérés szerint az alapszervezetek vezetőségeiben legnagyobbrészt (52 %) újgazdák és paraszti származásúak voltak, míg a munkások 27 %- ot tettek ki. Az értelmiség és az egyéb kategória 14, illetve 6 %-kal volt képviselve a pártvezetőségekben.8 Az MDP, miután vetélytársainak java részét a politikai küzdőtérről vagy eltávolította, vagy semlegesítette, a politikailag felhasználható társadalmi szervezeteket vette célba. Igyekezett megszerezni a vezető pozíciókat többek között az SZHSZ, a Vöröskereszt, a HONSZ, KISOSZ, KIOSZ stb. szervezeteiben, fokozatosan kiterjesztve ezzel hatalmi monopóliumát a politikai élet perifériálisabb területeire is. A kommunistákkal, azok radikális társadalomátalakító törekvéseivel szemben az utolsó jelentősebb, szervezett politikai erőt az egyház képviselte. A kezdettől fogva erős konfrontáció az iskolák 1948. júniusi államosításával még inkább elmélyült. Az anyagilag és pozícionálisan egyre nehezebb helyzetbe kerülő egyházak a kommunisták által is előszeretettel használt tömegdemonstrációkat használták fel arra, hogy megmutassák, mekkora még a társadalmi befolyásuk. A Mária-évvé nyilvánított 1948-as esztendő különösen jó alkalmat teremtett az erők összemérésére. Zalaegerszegen 1948. szeptember 7-8-án tartották meg több egyházi méltóság, többek között Mindszenty József jelenlétében a Mária-ünnepséget, amelynek hatalmas sikere - és a kommunisták mesterkedéseinek kudarca - teljesen frusztrálta az MDP megyei vezetőit.10 Mindszenty évvégi letartóztatása formálisan az MDP javára billentette a mérleget az egyházzal vívott politikai küzdelemben, de ez a „győzelem” ekkorra már korántsem elégítette ki Rákosiék igényeit. A totális kommunista diktatúra végső kereteinek kialakításában - amelybe már az indifferens és társutas szervezetek, megmaradt pártok sem fértek bele - kapott szerepet az 1949. február 1-jén életre hívott Magyar Függetlenségi Népfront, amelynek Zala megyei bizottsága február 14-én alakult meg. A funkcionáriusokat központilag jóváhagyott lista alapján választották meg. így lett a megyei bizottság elnöke Lakatos Dezső, az MDP Zala Megyei Bizottságának titkára, titkár: Gerencsér György MDP országgyűlési képviselő és jegyző: Barati József főispán (NPP). A vezérkar összetétele is árulkodik e szervezet valódi funkciójáról, ami az MDP-n kívüli pártok és egyes, a pluralizmusnak már csak látszatát keltő politikai-társadalmi szervezetek megszüntetése volt. E célnak megfelelően, az MDP igyekezett a következő hetekben megalakuló helyi népfrontbizottságokban a vezető pozíciókat mindenütt megszerezni. A Magyar Függetlenségi Népfront első komolyabb feladata az újabb országgyűlési választások lebonyolítása volt. Az MDP óriási választási kampányt rendezett, noha a választás kimenetele ezúttal már nem lehetett kétséges, hiszen mindössze egyetlen 24
