Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Káli Csaba: Politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás Zala megyében. 1947-1956
listára lehetett szavazni. Zalában ezt a listát - a megelőző két választáshoz hasonlóan, de akkor még MKP színekben - Rákosi Mátyás vezette, aki kampánykörútja során több zalai települést is érintett, így május 7-én Zalaegerszeget is.12 A harsány propaganda, a megfélemlítés és nem utolsó sorban, több helyütt a nyílt szavazás kikényszerítése1’ meghozta az „eredményt". Zalában a választói névjegyzékbe 230.137 embert vettek fel. A leadott szavazatok száma 219.812 volt (nő: 116.189), amelyből 3579 érvénytelennek minősült. Az MFN lajstroma mellett 211.132-en, míg ellene 5102-en szavaztak.14 A választások után, az önmagát immáron teljesen törvényesnek tekintő kommunista hatalom újult erővel folytatta a pluralizmus - a legtöbb esetben, jobbára csak formálisan létező - elemeinek végleges kiiktatását. Ennek esett áldozatul 1949 folyamán - többek között - a zalai sajtó is. A már meglehetősen egyformán elszürkült, de még létező három lapot (Keszthelyi Újság, Uj Zala, Zala) 1949 végén Zala címmel foglalták egységes keretbe.15 A mindössze néhány oldalas újság a lényegét tekintve egy propagandakiadvánnyá, jelszógyűjteménnyé silányult, ahol az állandóan visszatérő főbb témákat a munkaversenyek, a tervteljesítés, terv-, majd békekölcsönjegyzés, a begyűjtés-beszolgáltatás, valamint az imperializmus és különösen Tito „mesterkedései” jelentették. 1949 végére, 1950 első felére sor került a tömegszervezetek homogenizálására is. 1949-ben az ifjúságot a megyében - a később Veszprémhez került területek nélkül - még 17 SZÍT, 5 Diákszövetség és 162 EPOSZ alapszervezet fogta össze a M1NSZ keretein belül, több mint 10.000 tagot számlálva. E szervezetek baloldaliságát közvetve, a fiúk 90 %-os többsége is erősítette.16 Az 1950 júniusában megalakított egységes kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ, Zalában az év végén a MINSZ-hez hasonló taglétszám mellett, 237 alapszervezettel rendelkezett, döntően szintén a falusi szervezetekre támaszkodva.17 A világháború utáni gazdasági helyzet érdemben nem sokat javult 1947-re sem. A hároméves terv, amely 1947. augusztus 1-jén indult, elsősorban az újjáépítés koordinálását kapta feladatául. A fontosabb tervcélok között szerepelt a munkanélküliség felszámolása, vagy csökkentése is. A probléma jelentőségét mutatja, hogy ekkor még a külföldi munkavállalás is központi támogatást élvezett. így indulhatott el a zalaegerszegi vasútállomásról 1947 decemberében csaknem száz zalai munkavállaló 18 Svédországba, kétéves szerződéses munkára. Az újjáépítés sikere érdekében hozott központosító intézkedések vagy az államosítások Nyugat-Európában sem voltak ismeretlenek, de a formálódó keleti tömb országaiban, így Magyarországon is ezek a lépések már az államszocializmus kereteit teremtették meg. A szénbányák, a nagyvállalatok és a nagybankok államosítása csak közvetetten volt hatással Zala megye gazdaságára. A 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek állami tulajdonba vétele azonban már Zalát is közvetlenül érintette. A kormány 1948. március 25-én fogadta el az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok államosításáról szóló törvényjavaslatot.19 Ennek révén az országban 594 üzemet államosítottak. Zala megyében a következő cégek állami tulajdonba vételére került sor: 25
