Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

elnökök. Ezekre az elvtársakra a M. B-nek feltétlen fel kell figyelni, munkájukban segíteni, nevelni kell őket, mert ezeknek az elvtársaknak jelentős része alkalmas párt, tömegszervezet, vagy egyéb funkcióba való beállításra. A tagosítást falusi pártszervezeteink általában jól irányították, voltak azonban falusi pártszervezeteinknél olyan esetek, amikor a titkár elvtársak nem segítették és nem irányították a tagosítás munkáját, mint pl. Bezeréden és Molnáriban.

A tagosítás során elkövetett hibák:

A tagosítás végrehajtásával komoly eredményeket értünk el pártunk parasztpolitikája terén, de a munka végrehajtása során elkövetett hibákat is figyelembe kell venni. A hibák ugyan kisebb részben jelentkeztek, de feltétlen figyelembe kell venni és kijavítani, főképpen pártszervezeteink hiányosságait.

A leggyakoribb hibák a táblák kialakításának szakaszában fordultak elő, amikor a legjobb földeken akarták a bizottságokkal kijelöltetni a tszcs tagok nagy többségben a táblákat és ezt nem ellenőrizték eléggé a falusi pártszervezetek. Ilyen esetek voltak Molnári, Csesztreg, Lenti, Tornyiszentmiklós, Nagykanizsa, stb. ahol a jó föld politikája, a baloldali elhajlás elég élesen jelentkezett. Ezeket a hibákat a M. B. operatív ellenőrzéssel és az ellenőrző bizottságok alapos ellenőrző munkájával kiküszöböltük. Csesztregen azonban mégis érvényesült a jó föld politikája a tszcs javára, ami meg is nehezítette a tárgyalásokat.

Előfordult olyan eset is, hogy még a táblát ki sem alakították a tagosító bizottságok, a tszcs tagok már kiszemelték, hogy a kulák földje és rétje alkalmas lesz a tábla kialakítására, mint. pl. Pusztaszentlászlón és a rétet a tszcs tagok nem engedték a kuláknak lekaszálni, a tszcs tagok kaszálták azt le és a táblát is kialakították rajta, ami egyébként helyes volt, csak a széna lekaszálása volt túlkapás.

Voltak olyan hibák is, hogy a tagosító bizottságok nem türelmesen és alaposan, érthető módon tárgyaltak a dolgozó parasztokkal, hanem durván. Különösen a bizottságok közigazgatási tagjai, mint pl. Tormaföldén, Babosdöbrétén, stb., ami rossz hatást váltott ki a dolgozó parasztok között és megnehezítette a munkát is.

Megmutatkozott oly módon is a baloldali elhajlás, hogy a középparasztot, főképpen a lenti járásban, kuláknak tekintették. A tszcs-be való jelentkezéskor nem vették fel a M. B. döntéséig és ez még ingadozóbbá tette az egyébként is ingadozó középparasztokat. Ennek következtében ki és belépések történtek több tszcs-ből. így pl. Csesztregen, Lentiben, Tótszerdahelyen, stb. Tótszerdahelyen ezt az ellenség eléggé kihasználta és amikor a népnevelők újra meggyőzték a kilépett tagokat és azok kérték visszavételüket, akkor a tszcs elnök nem engedte a felvételt, azt mondotta, hogy a tszcs nem átjáró, hogy ki és bejárjanak rajta.

Tófejen a tagosító bizottság elnöke olyan hibát követett el, hogy ivás közben - egy bezárt vendéglőben - megpofozott egy náprádfai kulákot, aki a tagosítás ellen beszélt és utána a dolgozó parasztok úgy nyilatkoztak, hogy „szegény ember a kór179