Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

házba került” ami persze nem igaz, de a kuláknak bizonyos mértékig sikerült magát megsajnáltatni és a tagosítást némileg megzavarni. Ezt az elnököt és a jegyzőt is a bizottságból azonnal leváltottuk, és helyettük új embereket állítottunk be.

Volt olyan község a határmentén, hogy a tszcs tagoknak a határösvényen túl a jugoszláv határban lévő földjeiket is számba vették a tszcs tagok bemondása alapján, mint pl. Molnáriban, és ez nagyon megnehezítette a bizottság munkáját és nyugtalanná tette a dolgozó parasztokat, hogy cserét nem kapnak a földjeikért, és itt a táblát kellett kisebbíteni és cserét ebből kellett adni az érintett dolgozó parasztoknak.

A baloldali elhajlás mellett gyakoribb eset volt az opportunista, megalkuvó magatartás pártszervezeteinknél és a tagosító bizottságoknál is.

Több községben, ahol tagosítás volt, de ott is, ahol nem volt, kiálltak a kulák mellett, mondván, hogy nem kulák. így pl. Kútfejen, Becsehelyen, stb. Néhány községben atszcs-be is felvettek és csak a M. B. közvetlen segítségével zárták ki őket.

Volt olyan tagosító bizottság is, ahol a kulákokat és úribirtokost behívták tárgyalásra, alkudoztak velük, mint pl. Andráshidán, Felsőrajkon, Becsehelyen. Ennek az lett az eredménye, hogy Becsehelyen a kulákok nem akarták elfogadni a részükre ajánlott földet, sőt, Méhes Imre kulák ki is jelentette a szomszédjának, hogy „megőrültél, hogy elfogadod a cserét, én majd megmutatom, hogy nem fogom megművelni”. A bizottságoknak ezt az opportunista megalkuvó magatartását az ellenség, az érintett kulákok és a falu plébánosa kihasználták, maguk mellé állították a dolgozó parasztok egy részét, a tagosítás ellen hangoltak, egy beadvánnyal fordultak a[z] M. B-hez, amelyben azt állították, hogy a tagosító bizottság az „ősi földet” elvette. Azt mondták, hogy földet elvenni lehet, de lemondani róla soha. Ezt a beadványt a dolgozó parasztok közül 41-en írták alá, amit az ellenség szervezett meg.

Amikor az ügyet kivizsgáltuk, megállapítottuk, hogy két kulák és egy harangozó volt a parasztok között, a szellemi irányítója a pap és a kulákok voltak. Abból is megállapítható, hogy a kivizsgálásra a 41 aláíróból csak 18-an jelentek meg. Köztük a kulákok és a pap embere és amikor a dolgozó parasztokkal beszéltünk, kiderült, hogy a dolgozó parasztokat sérelem érte, a kivizsgálás előtt még csak meg sem nézték a csereterületet éppen az ellenség sugalmazására.

Ha a bizottság keményen jár el az ellenséggel szemben, nem alkudozik a kulá- kokkal és nem fordul ez elő.

Előfordult olyan eset is, pl. Bezeréden, hogy reakciós elemeknek adtak cserét a tszcs táblája mellett, amit a jóindulatú dolgozó parasztok joggal sérelmeztek.

A részleges tagosítás során világosan látható volt, hogy a középparaszt kerül legkönnyebben a kulákság befolyása alá. Ez több kérdésben megnyilvánult - pl. a földek kijelölésénél, vagy a kulák kizárás[á]nál. Rédicsen pl. kizárták Molnár Béla kuiákot és 7 dolgozó paraszt is kilépett vele, aminek többsége középparaszt volt.

Ez is azt igazolja, hogy a középparasztot különösen, nap mint nap újra és újra meg kell győzni és a munkásosztály mellé állítani.

180