Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)
Dokumentumok Zala megye történetéből
nagyobb[?], mint a tszcs-oknál. Ehhez a fejlődéshez, amely az állami gazdaságban, de különösen a tszcs vonalán végbement, nagymértékben járult hozzá a tagosítás sikeres végrehajtása. A részleges tagosítást, - kisebb hibáktól eltekintve - pártunk parasztpolitikájának a gyakorlatban való helyes alkalmazásával, a mezőgazdaság szocialista szektorának elsősorban a tszcs-nak nagyarányú fejlesztésével, a dolgozó parasztság körében való nyugtalanságnak a legkisebb méretekre való leszorításával, sikeresen fejeztük be. A tagosítás jó végrehajtása pártunk és népi demokráciánk újabb győzelme megyénkben is. Az egyik legdöntőbb eredmény az, hogy a tagosítás során is sikerült leválasztani a dolgozó parasztságot, még az ingadozó középparasztságot is a kulákság oldaláról. Egy-két helytől eltekintve nem kerültek a dolgozó parasztok a klérus és a kulákság befolyása alá, hanem felismerték a tagosítás jelentőségét, helyeselték, jelentős mértékben javult a viszonyuk a tszcs-hez, amit mutat a tszcs nagyarányú fejlődése is - segítettek a tagosító bizottságnak és igen sok helyen ünnepélyesen vették át a csere- ingatlanokat. Hogy a dolgozó parasztságot sikerült leválasztani a kulákság oldaláról, ezt bizonyítja az is, hogy a 4553 dolgozóból, akiket a tagosítás érintett 94 %-kal a tagosító bizottságok minden nehézség nélkül megegyeztek a csereingatlan kérdésben és csak 256 fő, vagyis 6 % volt az, akivel a megegyezés nehezen ment és ebből egyrészt hivatalból kellett kijelölni. Ezek a dolgozó parasztok, akikkel a bizottságok nehezen tudtak, vagy egyáltalán nem tudtak megegyezni, teljesen a klérus és a kulákok, az osztályellenség befolyása alá kerültek, amihez egyrészt a tagosító bizottságok munkája is hozzájárult, mert nem megfelelően jártak el a cserénél, vagy nem türelmesen foglalkoztak a dolgozó parasztokkal, mint pl. Becsehelyen, Molnáriban, Babosdöbrétén, stb. A tagosítás végrehajtásával újabb csapást mértünk a kulákságra. A tagosítás nagymértékben járult hozzá a kulákság gazdasági erejének korlátozásához és ez egyben politikai vereséget is jelentett az osztályellenség számára. A dolgozó parasztok általában a csereingatlanok átvétele után hozzá fogtak az őszi mezőgazdasági munkához, a szánt[ás]-vetéshez. A kulákság nem tudta meggátolni abban ellenséges agitációjával, hogy a munkát meg ne kezdjék. A kulákok és a klérus, akiket érintett a tagosítás és szétszórt parcellákat kaptak cserébe, nehezen akarta a munkát megkezdeni, sőt megkísérelte a földet nem átvenni és nem megművelni. Ellenőrzés során egyik legfontosabb feladat, hogy a tagosítás során érintett kulákot, úribirtokost még fokozottabban kell ellenőrizni és rászorítani arra, hogy megfelelő időben és jó minőségben feltétlenül elvégezzék az őszi mezőgazdasági munkát, mert ezen a területen, ahol ez a komoly vereség érte, még fokozottabban támad az ellenség. A tagosítás során a tagosító bizottságok és az ellenőrző bizottságok általában jó munkát végeztek, jól megáiIták helyüket 1-2 bizottság kivételével, különösen az 178
