Dokumentumok Zala megye történetéből 1947-1956 - Zalai gyűjtemény 48. (Zalaegerszeg, 1999)

Dokumentumok Zala megye történetéből

1. / Megállapíthatjuk, hogy az értekezlet, amely 28-án de. 9 órára lett összehívva, igen pozitív volt. Elsősorban abból a körülményből, hogy az összes meghívott és tartalékok, községi titkárok kivétel nélkül bejöttek. De pozitív volt azért is, mert a résztvevők nagyon jól fogadták és az egész kérdéssel kapcsolatban rendkívül fegyelmezetten viselkedtek. 44 vállalat, vagy telepvezetőt kellett kiküldeni és ebből kettő volt olyan, aki nem vállalta. Az egyik valóban indokolt okok miatt, idegbetegségére hivatkozott, amely fennáll. A másik azonban különböző kifogásokat keresve, először arra hivatkozva, hogy ő családos ember és nem akar költözni, másodszor, hogy gyengének érzi magát és nem tudja feladatát ellátni. Mindkét elvtárs helyett a tartalékokból állítottunk pótlást, ezek az elvtársak du. 5 óráig a MB-nál voltak és csak azután mentek haza.

A kiküldött lista szerint 44 üzemet kellett államosítani. Ezek közül azonban volt néhány olyan, amely nem helyesen volt felvéve és nem volt szükség az államosításra, ill. nem is lehetett államosítani. így pl. Szegi Péter építési váll. Petőhenyén, kiderült, hogy ez a vállalat két létrából és három bakból áll, munkás egyáltalán nincs foglalkoztatva. Vagy az Építkezési Min. szerint Sail János építési vállalkozó Badacsonyal- máson, kiderült, hogy B. almás a térképen nem található sem Zalamegyében, sem más megyében, ellenben Badacsonytomajon Sail János ép. váll. megtaláltuk, ahol ugyancsak nem volt mit államosítani, mert Sail Jánosnak sem üzeme, sem vállalata, és ő maga már jónéhány hónapja a veszprémi Magasépítési NV-nél dolgozik. De olyan problémával is találkoztunk, hogy a Kaszaházi műmalom, amelyet most államosítottunk, előzőleg már dec. 17-én a Könnyűipari Min. vállalatvezetőt küldött, állami kezelésbe vette. És most jelenleg ennél a vállalatnál két vállalatvezető van, de ugyanez a helyzet a Zalaexport kft. konzervgyárnál Zalaszentivánon, ahova szintén már előzőleg kiküldött vállalatvezető és a miáltalunk kiküldött váll. vezető is kint van.” Ezek mellett meg kell említeni, hogy viszont a listákon nem szerepel olyan üzem, mint pl. a Bakonyi bauxit rt. Szőc. svájci érdekeltségű vállalat, ahova 28-án éjszaka tudtunk kiküldeni vállalatvezetőt az államgazdasági osztályunk hozzájárulása után. Vagy ugyanígy nem szerepelt a tapolcai fűrésztelep, ahol szintén több munkást foglalkoztatnak. Még ezenkívül engedélyt kértünk Zalaegerszegen Szalai és Danko- vics épület és műbútorüzem államosítására, amely ugyan az üzemben csak 9 alkalmazottat tart, de a vele összefüggő raktárral együtt, olyan objektívumot [sic!] képez, amely beleesik az államosítási törvényrendeletbe. Még meg kell említeni, hogy a konspiráció igen jó volt és sehol nem találkoztunk azzal, hogy ne érte volna meglepetésként az államosítás az érdekelteket.

2. / A végrehajtást zökkenő nélkül bonyolítottuk le. Sehol nem találkoztunk ellenállással és ez azt jelenti, hogy nem volt szükség adminisztratív beavatkozásra. Általában a kijelölt vezetők jól hajtották végre első feladatukat, hogy az üzemet átvegyék és biztosítsák, hogy semmiféle rongálás, kár ne történhessen. Általában az üzemekben kevés pénzt lehetett találni, így pl. a téglagyárakban, kivéve az első pacsai téglagyárat, ahol 40. ezer fit. készpénz és kb. 60 ezer fit. kintlevőség volt található, a

113