Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1527-1541 - Zalai Gyűjtemény 47. (Zalaegerszeg, 1999)
BEVEZETÉS
Az oklevélben előforduló tulajdonneveket a kialakult gyakorlatnak megfelelően a mai magyar helyesírás szerinti alakban írom. Mind a hely-, mind a személynevek esetén az oklevélen belüli első előfordulásakor zárójelben közlöm annak betűhív alakját. A köztörténetből ismert személyneveket az érvényben levő helyesírási szótárban szereplő formában írom. (Nádasdy, Batthyány stb.) A XVI. század közepén már teljesen megszokott a helységnévből, általában a családi törzsbirtokból a latin „de" elöljárószóval képzett nemesi előnév használata, ami -i képzős formában került felvételre. A latin keresztneveknek a magyar megfelelőjét írom. Ha az oklevél feltünteti a személy rangját, ezt a név előtt magyarul írom. (Magnificus: nagyságos, generosus: nemzetes, spectabilis: tekintetes, egregius: vitézlő, providus: nem nemes, circumspectus: körültekintő.) A név után következik az esetlegesen viselt tisztség megnevezése, ha szükséges, ez latinul is. Ha a helységneveknek van mai alakja, azt írom, zárójelben az oklevélben szereplő alakkal. Pl. Pacsa (Pacha). Ha a helynév nem zalai, akkor a megyét is feltüntetem. Az oklevél szövegében eredeti formájában szereplő dátumot magyarul írom, zárójelben a rövidített latin alakkal és a mai dátumfeloldással. A szöveg végén kerülnek gondolatjellel elválasztva azok a névsorok, amelyek szövegbe illesztése még nehézkesebbé tenné a kivonatot. Pl. a birtokbaiktatásoknál jelenlévők névsora. Ujabb gondolatjel után következnek a kancelláriai feljegyzések helyük megjelölésével. Megjegyzendő, hogy a de commissione domini regis mindig következetesen a királyi mandátum jobb felső sarkában van, ezt külön nem jelölöm. Külső ismérvek. Az oklevelek anyaga egy kivételével papír, ezt külön nem tüntetem fel, csak az egy kivételnél jelzem, hogy anyaga pergamen. Ha a papír nem ép, utalok fizikai állapotára, olvashatóságára. Az említett pergamen privilegiális oklevélnek elveszett a függő pecsétje, a papírokleveleken levő pecsét helyét jelölöm. Eredeti jelzet. Mivel azonos provenienciájú, egy fondba tartozó oklevelekről van szó, a fondszámot (XII. 1.) külön nem tüntetem fel, csak az eredeti nyilvántartás számát. A XVIII. századi mutatókötetek is ezek alapján készültek, keresni bennük ezek segítségével lehet. Egyéb. Ebbe az utolsó rovatba kerül minden eddig nem említett ill. máshova nem sorolható információ. Itt utalok a mandátumokon esetlegesen meglévő jelentés-fogalmazványra. Ezen kívül itt utalok a szövegben esetlegesen előforduló magyar szavakra is.