Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Általános helyzetkép
pülésekkel foglalkozott. Egy olyan időszakban készült tehát ez a jelentés, amely egy háborúnak, az osztrák-francia háborúnak volt a „hullámszünete”, s amelyet a hadvezetéshez tartozó hadmérnökök készítettek, az akkori katonai célok és ismeretek alapján. Része ez az I. Ferenc által 1806-ban elrendelt második katonai felmérésnek, s az Országleírás (Landesbeschreibung) anyagában található. A bécsi hadilevéltár térkép- gyűjteményeit tartalmazó részlege őrizte meg számunkra ezeket a fontos információkat, amelyek számot adnak a megyének akkori állapotáról, s állóképként ismerhetjük meg a reformmozgalom igazi munkásidőszakát megelőző időszak megyéjének és lakóinak helyzetét, katonai szempontból. Egyszerre ad tehát ez a jelentés helyzetképet és kritikát, leírást és programot, amit megvalósítani javasol.4 ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP A hadmérnöki jelentés egyik fontos része az az általános leíró rész, amely az utakat a tájban helyezi el, s a közlekedés akkori lehetőségét tekinti át nagyvonalakban. A legkonkrétabb leírást a „Communicationen” címmel megjelölt s az egyes tájegységek egymással való kapcsolatát tárgyaló részben találjuk.5 A jelentést tevő a Duna és a Dráva, továbbá a Balaton által behatárolt dél- dunántúli területet öt tájegységre bontotta. Ennek első része Zala (ahogyan akkor következetesen írták: Szala) megye területének nagy részét foglalta magába. E leírás szerint a Zala, a Dráva és a Mura közötti terület a Somogy megyei Iharosberényig húzódott. Ez a „tájegység” a közép- és „laposhegyek” (Flachgebirge) vidéke: erdők, szakadékok és mocsarak jellemzik, ahol sok a „mocsarat teremtő” patak, amelyek aztán az utat járhatatlanná vagy alig járhatóvá teszik a gyalogosok számára. (L, 2. ábra) A következő zalai utakat emlíd ebben a tájegységben, megjegyezvén azt, hogy ezek nem pusztán főutak, hanem vannak közöttük mezővárosokat összekötő utak is. 1. Üt vezet Varasdról Baksán át Lövőre, majd onnan tovább Sopronba. 2. Ebből egy országút (Landwege) ágazik el, amely Lentin és Nován át Baknál csatlakozik az Egerszegről Kanizsára vezető postaúthoz. 3. Lendváról a Mura mellett vezet egy út Kanizsára (Murandinnál lévő átkeléssel, amely helység valószínűleg Molnári elírása). Itt kétfelé ágazik az út: az egyik ág Nagykanizsára tart, a másik Légrádba. A 4. út Lendváról délkeleti irányban Dobriba tart, majd észak felé Pákán és Gutorföldén át a Baknál lévő postaútba ágazik. Az 5. út a harmadik útból ágazik ki: Letenyéről Szentüszlón át halad Bakra. A 6. az a postaút, amely Egerszegről Kanizsára vezet, majd abból kiágazott a Somogy megyei Berzencére és Dernyére (mely drávai révhely volt) tartó kereskedő út. 76
