Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Általános helyzetkép

A 7. út Kanizsától Felső Rajkon és Nagy Kapornakon át északi irányban Szöpötkön csatlakozik ahhoz a postaúthoz, amely Fürstenfeldről Budára tart.

A 8. út Kanizsáról Galambokon át a Zala folyó mentében Szalabérre tart, ahol a már említett postaútba torkollik.

A 9. út Kanizsáról a Somogy megyében fekvő Nemesdéden és Böhönyén át halad Kaposvárra, vagyis lényegében csak az induló állomása van Zalában, akárcsak a 10. és 11. útnak, amelyek mindegyikénél Légrád a „nyitó állomás”, s az egyik Berzencére, a másik az ugyancsak Somogy megyei Iharosberénybe vezet. (Mindkét említett mezővároson postaút haladt át és postaállomás is volt területükön.)

Az útvonalak felsorolása után a mérnök megjegyzi, hogy a felsorolt 11 út közül csupán a Varasdról Lövőre tartó út van kaviccsal meghintve (geschottert), a többi országút (Landwege), amelyet részint a megye illetve az ottani lakosság tart karban, azaz betömik a lukakat, helyrehozzák a megrongálódott hidakat stb. Minthogy az utak talaja többnyire agyag, így gyakran nem használhatóak (fast Impracticable). Legrosszabbnak a Kanizsáról Nemesdédre vezető útszakaszt tartja, amely „nagy javítást” kívánna. Ezeken kívül több kisebb út is van, — hangzik a jelentés, amely egyes helységeket köt össze egymással, s amelyeket azok lakói használnak.

A jelentésben még itt szereplő másik három kerület területileg Somogy, Tolna illetve Baranya megyéket érintette.

Ezen utak katonai értékelésekor a Varasd-Lövő utat emelte ki a jelentést tevő hadmérnök, mint amely katonai célokra alkalmas. Ez egyébként, mint kereskedelmi út is fontos volt, hiszen — mint azt Bencze Géza kutatásaiból tudjuk — ez volt a délnyugat-dunántúli térség egyik legforgalmasabb útja, amely Bécset kötötte össze Trieszttel. Emellett a katonai jelentés a Balatont Légráddal összekötő és Kanizsán áthaladó utat tartotta még kiemelendőnek. Az igazi „operációs” vonal azonban, ahonnan katonai mozgás lehetséges, Somogy és Baranya megyékben van.

E katonai leírás másutt külön foglalkozik a Mura és a Dráva közötti területtel, amelynek nevét magyarul is leírja: Muraköz. Rövid földrajzi leírást is ad, megemlítve, hogy a postaútig (lásd alább 1. út) a terület lombosfákkal van beültetve, s a talaj agyagos, termékeny. Ez a laposan elterülő vidék népes, de a települések nincsenek egymás mellett, a házak szétszórtan fekszenek. A területet jellemző vonásként említi, hogy sok kis patak folyik át rajta, amelyek részint a Ternavába, részint a Murába ömlenek. Megemlíti azt is, hogy sok útja van, de csak négyet emel ki közülük:

1. a postautat, amely Varasdról Szerdahelyre vezet,

2. a Rácz-Kanizsáról Szerdahelyre vezető utat (Strasse),

3. azt az utat (Fahrweg), amely Rácz-Kanizsáról a hegygerincen és Stridón át vezet Csáktornyára.

4. A Tekanoveczből Csáktornyára vezető utat, amely a Murán történő átkeléssel Cserneczre visz.

77