Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész

A Lenjryel család birtoka ■ A Lengyel családhoz tartozik, s ők ha nem is fényűző módon, de alkalmatos állapotban tartják. Az 1563. évi decretum 55. cikkelye alapján országos végzés juttatta a birtokukba Magyar Bálinttól.

VI. Alsólendva

A Balaton tavától kissé távolabb eső vár; a magyarok Felső-Lendvától megkülön- böztetendő nevezik Alsó Lendvának. Ezekben keresi Lazius21 Olimacumot, s bizony nem is jár téves nyomon, ha németül Limbach Lendvát jelöli. Bárhogy is áll a dolog, e vár eredete a régiségbe nyúlik vissza, nem lehetett alkalmatlan hely római település számára sem. Régebben a Bánflaké volt, majd ezek kihalásával a királyi kegy Eszterházi Pál hercegnek juttatta, s a vár ma is az ő utódainak a birtoka. A várost magyarok lakják, s jóllehet a szlovének szomszédságában vannak, csak magyar nyelven beszélnek. Földjük termékeny, de valamivel hitványabb a Balaton mellettiekénél. A várról elnevezett uradalom igen nagy jövedelmet hajt; több helységből és majorságból áll.

VII. Nempthi, más néven Lenthi vára

Alsólendva várától keletre fekszik az ugyanazon uradalomhoz tartozó Lenti, a régiek által pedig Nemthi-nek nevezett vár. Mocsarak közepette terül el egy síkságon, amely mellett a Kerka folyó folyik el. Amíg Kanizsát a törökök tartották megszállva, várőrség volt benne. A hasonló nevű várost magyarok lakják, a lendvaiakkal azonos jellegűek.

VIII. Fenékvár vára

Szigliget várán túl, a Balatonnál, egy mélyebb fekvésű sík helyen romok láthatók, s ezek az alapjaiból ítélve egy igen erős vár maradványai. Négyszögletes formájú, olyan tágasságú, hogy egy negyed óra kell, míg átmegy rajta az ember. Mindenütt igen előkelő épületek kövei és omladékai; az égetett téglák, amelyekből a falakat felhúzták, a mostaniaknál kissé szélesebbek és vörösebbek; az egész területet árkokkal övezett sáncok veszik körül. A magyarok Fenékvárnak nevezik, s ez az alapját jelöli. Hogy ez valamikor római város volt, azt nemcsak az alakjából lehet következ21 Comment. Reipublicac Romanae, libr. 12. sent. 3. cap. 3.

42