Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész
tetni, hanem a római császárok itt sűrűn előbukkanó érmei miatt is. Pontos nevét az oly nagy homályból nem igen lehet kihámozni. Antoninus számítása szerint a Saba- ria és Mogentiana közti távolság 30 000 lépés; eszerint itt állott, ugyanis a vár romjai Sabaria maradványaitól, amelyekből — mint már mondottuk — Sárvár épült, 6 mérföld távolságra fekszenek. IX. Egerszeg Egerszeget mások a Szala folyóról Szaladinusnak nevezik, mert mellette terül el. Régebben jobban fel volt szerelve falakkal és tornyokkal, vagyis a várost övező kerek építményekkel, de a törököknek a múlt századbeli gyakori, Magyarországot elözönlő áradata nem hagyta érintedenül. Tehát miután lerombolták a város falait, némiképp ékesebb épületeket emeltek a magyarok. E vármegye gyűléseit itt szokták tartani. Minden egyes alkalommal a csáktornyaiak is mindig ide gyülekeznek, minthogy a legrégibb idők óta Zala vármegyéhez tartoznak. Amikor még a török háború dühöngött, e vidék jelentősebb erődítményei közé számították. Ezért megerősítésének a gondja állami feladat volt. És így kellett volna lennie mindenesetre, hogy a közellenséget vissza lehessen tartani a támadástól, de voltak, akik a gondoskodást sikkasztásukkal rosszra fordították. Erről szól az 1662. évi törvény. — Mivel a város a veszprémi püspökség birtoka, népes és a környék lakói számára híres vásárokat tartanak itt. Ezeket rendesen megtartják január elsején, Bálint napján, Virágvasárnap, Fülöp és Jakab, Vitus, Egyed és Szent András napján. A magyar nevéből következtethetően beszögellő, illetve égerfás területet jelent, ami azonban másképpen van. X. Sümeg vára Két mérföldnyire esik a Balaton tavától, egy igen szép és a többitől elkülönült hegyen. A veszprémi püspökök építették, akiknek a fennhatósága alá tartozott; régisége miatt romba dőlt, de a néhai Széchenyi Pál veszprémi püspök bőkezűsége révén a romokból felépült, és a püspök által fizetett hajdúk védték, amíg a Rákóczi-fé- le zendülés alkalmával a zendülők csellel el nem foglalták, s oda erős őrséget nem raktak. Végül a dicsőséges császári fegyverek által visszafoglalt várba császári őrséget helyeztek el, s ez 10—12 esztendeig tanyázott itt. Aztán kiürítették, s az ott lévő hadianyagot a győri várhoz vitték át. Élő forrása nincs, de van két olyan hatalmas ciszternája, hogy azok esővízzel megtöltve több éven keresztül használhatók. Amikor aztán üressé vált, régi fényét elvesztette; amikor már nem volt benne katonaság, a püspökök sem igen törődtek a helyreállításával. — A vár alatt van a fallal övezett 43
