Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
Bél Mátyás: Zala vármegye leírása - II. rész
zítette az ostromot, mert engedetlenkedett, s bizonyos dolgokat a saját módján lassabban hajtott végre, s ezenfelül nem gondoskodott mindenről, amit kezdettől fogva már többen is hiányoltak, s így a nagy késedelem és a mérheteden lassúság a megfelelő eszközök előteremtésében igen nagy kárt okozott. Ráadásul a lovakat és az igavonó ökröket, amelyeket főleg az ágyúk vontatására használtak, részben a takarmány hiánya miatt, részben pedig a szokatlanul hideg időjárás következtében vagy leölték, vagy azok annyira legyöngültek, hogy a hercegek és a vezérek és igen sok katona is a saját lovaikat és szekereiket voltak kénytelenek odaadni, hogy a nem is nagyon közeli erdőből vesszőt és egyéb anyagot szállítsanak. Ez idő tájt sok munkát fektettek bele, de eredmény nélkül. Orpheus hadmérnök ugyanis egy golyótól találva időnap előtt elesett, s ezután lassabban folytak az előkészületek. Az ellenség ezt látva, visszanyerte a lélekjelenlétét és gyakori kitörésével sokszor megtépázta a mieinket. Még maga Ferdinánd is veszélybe került több előkelő férfi társaságában. Éppen együtt ebédelt testvérével, Miksával és a mantuaival, s mivel a sátor ez alkalomra meggyújtott lámpáktól fénylett, az ellenség jól becélozva a lövést, úgy irányította oda, hogy a golyó az ebédelő helyiségen átfúródva, de senkit sem találva el az asztalnál felszolgálók közül, néhány szekrényt összetört, s végül a konyha földjébe állt bele. Időközben Mercurianus Székesfehérvárt elfoglalta; ádáz csatát vívott az ellenséggel, de győzelmet aratott. Ezt a hírt két levágott fej bemutatásával jelentették Ferdinándnak. Az egyik egy budai előkelőségé: Muraté, a másik Ibrahimé, a vezér követéé volt. Mindkettőt mutogatták az ostromlottaknak, azzal a céllal, hogy övéik pusztulásával a vár feladására bírják őket. Ök azonban e látványtól éppen nem keseredtek el, sőt még ádázabbakká váltak. Midőn ugyanis a rohamra már minden szükséges intézkedést megtettek, október 28-án három részre oszolva a mieink előrerontottak, az ellenség vitézségétől éppúgy, mint azoknak a helyeknek a mostohasága miatt, amelyeken át kellett törniük, részben visszaverve, részben az előrehaladásban akadályozva, vissza kényszerültek térni. Ezután pedig az ostrom napról-napra nehezebbé vált, egyfelől az igen rossz időjárás miatt, másfelől a katonák gyakori pusztulása és a tábori munkák teljesítése miatti fáradság következtében. így, bár Roswurm az ostromlóknak serényen segítséget hozott, minthogy Mátyás főherceg a fehérvári táborból 6000 gyalogossal és 2000 lovassal ide küldte: mégis, az év előrehaladtával, s a hidegebbre fordult időjárás miatt minden eddigi törekvés és fáradozás kárba veszett. kjt. Roswurm szándékát a téli idő viszontagságai meghiúsítják • O ugyanis azon fáradozott, hogy az egyszer elkezdett ostromot megújult erővel folytassák, de úgy tűnt, az időjárás keresztülhúzza a számításait. Az északi szél sok hóval kevert viharokkal oly nagy mértékben dühöngött, hogy a katonák ettől a szokatlan időjárástól s a hidegtől meg30
