Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Összefoglalás
A postalexikon meghatároz2a mindkét falu helyét, a szántói járásban vannak. Mindkettő a Sümegről Zalabérre vezető postaúton fekszik. Szalapa egyházilag Kis Görbőhöz tartozik, s egy órányira van Sümegtől. Mihályfa a Dotzi és Forintos családé, saját plébániája van. Nincs messze tőle Ohíd. Ez is egy órányira feküdt Sümegtől.132 A mérnök a következőképpen mutatta be ezeket a településeket: Szalapa faluban 45 házat és 100 igavonót jegyzett fel. Istálló és egyéb állat nem tartozott a faluhoz. 200 férfi volt ott elhelyezhető. A falu síkságon fekszik — írja —, az átjárás nyitott, kikerülhető. 1828-ban ebben a faluban 28 házat és 225 katolikus lakost jegyzett fel L. Nagy munkájában. Mihályfa faluban a mérnök 47 házat és 4 istállót talált. 400 férfi és 30 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány 12 lóból, 200 igavonóból és 300 juhból állt. A megjegyzés rovatban írottak szerint ez a település enyhe magaslaton feküdt, amely a környező vidék felett dominál, az átjárás nyitott, elkerülhető. 1828-ban L. Nagy ebben a faluban egy római katolikus templomot és egy zsinagógát tüntetett fel. 96 házban 728-an laktak, akik közül 71 volt izraelita, 1 protestáns, a többi katolikus. Ezt követően ez a táblázat már csak egy oldalból állt, amelyen egy Vas megyét érintő út és egy Somogy megyei rövid útszakasz ismertetése található. A táblázat végén Mahler Hauptm, és Kerpen Infr. aláírása szerepel, kelet nélkül, tehát sem a hely, sem az időpont nem ismeretes. ÖSSZEFOGLALÁS Fia a továbbiakban áttekintjük az utak melletti települések helyzetére vonatkozó információkból levonható következtetéseket, akkor lényegében a tanulságokat ösz- szegezzük. Az egyes településekről a XVIII. század végéről már vannak konkrét, biztosnak tekinthető értesüléseink. Más és más oldalról mutatja be ugyanazt a települést a nép- számlálás és az anyakönyvek adatait összegző szakember, mint a közgazdasághoz értő tudós összefoglaló ismertetése, vagy a forgalmat irányító szakember útmutató, tömör adatai. Más oldalról tekint ezekre a településekre a katona, akinek az emberek és javak védelme a feladata. Ezért fontos számára az utak állapota, a kialakuló „helyzetek”, szituációk többoldalú megvizsgálása, a megközelíthetőség, az átjárhatóság, a szükség esetén felhasználható épületek. Lényeges számára a férőhely, amely egyben a település másik arculatára is fényt vet, arra ti. hogy a kérdéses település mennyire alkalmas táborozásra, elrejtőzésre vagy éppen támadásra. Rendkívül érdekesek azok a feljegyzések, amelyeket az egyes települések lakóiról adnak — néhány odavetett megjegyzéssel — életszerű képet. Fontos, hogy kik azok a tekintélyes emberek (plébános, tiszttartó, szolgabíró stb.), akikkel a vonuló katona199
