Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata

A hadmérnök és L. Nagy feljegyzéseiben a következőket olvashatjuk az ezen út mellett fekvő, említett településekről:

Szalapataka faluban 69 házat és 20 istállót talált, 450 férfi és 40 ló számára volt elhelyezései lehetőség. A falu állatállománya 12 ló és 140 igavonó volt. Az átjárás ezen a helységen nagyon rossz, az út fel és lefelé halad, keresztezi egy patak, amelyen átvezető út meredeken megy ki a partra, s amelyen fahíd vezet át. Mindkét oldalon magaslatok veszik közre és nem kikerülhető. A helységben van egy kis kastély és egy nagy plébánia.

1828-ban Szalapataka faluban fíliális római katolikus templomot jegyeztek fel. 56 házban 475 lakos élt (közülük 15 volt izraelita, a többi katolikus).

Budafa faluban 16 házat és 40 igavonót jegyzett fel a táblázatba a mérnök. 50 férfi volt oda beszállásolható. 1828-ban Budafa ugyancsak a megye falvai között található, 20 házat és 151 katolikus lakost tüntetett fel benne L. Nagy.

Györkefán a mérnök 3 házat és 10 igavonót említ, és 15 férfit tartott oda beszál- lásolhatónak. 1828-ban Györkefa a puszták közt szerepel, adatok nélkül.

Cséb faluban a mérnök 38 házat és 4 istállót talált az 1810-es években. 190 férfi és 10 ló volt még ott elhelyezhető, szükség esetén. A faluhoz tartozó állatállományt a mérnök 6 lóra és 90 igavonóra becsülte. 1828-ban Cséb, Tséb falu neve szerepel Zala megyében, fíliális római katolikus templommal, 27 házzal és 209 katolikus lakossal.

Szent György faluban a hadmérnök 45 házat és 10 istállót jegyzett fel. (200 férfi és 12 ló volt ott elhelyezhető.) Az állatállomány 8 lóból és 120 igavonóból állt. 1828- ban György (Szala Szent) falut római katolikus templommal jegyezték fel. 27 házban 209 római katolikus lakos élt, éppen, mint Cséb faluban.

A hadmérnök az utolsó négy települést összekapcsolva jegyezte meg a következőket: az átjárás ezeken a településeken nyitott és jó. Az északi oldalon, hegy lábánál fekszenek szorosan és délre van tőlük a Szala vonal.

E helységtáblázat Zala megyét érintő utolsó útja Türgye mezővárostól vezet Sümegre (37. és XXVIII. út).

E rövid szakasz kezdő és végállomása előkerült már ebben a táblázatban, így a mérnök ezek adatait nem ismétli meg. így aztán ennek az útnak csak két települését jegyezte itt fel a hadmérnök: Szalapa falut és Mihályfát. Mindkét falu a korabeli térképen bejelölt út mellett fekszik, az előbbi attól északra, Mihályfa falu pedig délre.

1785-ben Szalapa közbirtokosok tulajdonában levő község volt, 44 házzal és 228 lakossal. Mihályfa ugyancsak közbirtokosoknak adózó falu volt, 147 házat és 818 lakost jegyzett fel benne a népszámlálást végző.

Vályi munkájában Szalapát német falunak mondja Zala megyében. Földesurai többen vannak. Lakosai katolikusok. Kis Görbő fíliája. Határa középszerű. Mihályfa magyar falu Zala megyében, földesura: Forintos, lakosai katolikusok, határa jól termő.

198