Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Jánosháza volt ennek az útnak utolsó, befejező állomása, amely már Vas megyében volt. Ugyancsak e táblázat 23. oldalán találjuk azt a Zala megyei „hadi utat”, amely Lövőből tart Zalaegerszegre (XXVII. út). Öt állomásának nevét jegyezte fel a hadmérnök, s ezek mindannyian falvak voltak: Szalapataka, Budafa, Györkefa, Cséb és Szent György. Ez az út nyugatról halad keleti irányban, de — a térkép szerint — ezek a felsorolt települések az útnak egy kisebb szakaszában fekszenek. Az első település 1785-ben Pataka néven szerepel az első népszámlálás anyagában, közbirtokosokat jelöltek földesúrként. 95 házat és 510 lakost jegyeztek fel benne. Budafa község földesurai ugyancsak közbirtokosok voltak ekkor, 23 házat és 105 lakost találtak benne 1785-ben. Györkefa ekkor még puszta lehetett, nem találjuk nevét, de Cséb falu, ugyancsak közbirtokos földesurakkal, 78 házában 291 lakos élt. Szent György — a korabeli térkép szerint: Szala Sz. György Batthyány József gróf faluja volt 1785-ben. 34 házban 218 lakost jegyeztek fel. Vályi munkájában Szalapataka nevét már Szala Pataka formában találjuk a P betűnél. Elegyes magyar falunak írja, amelynek lakosai katolikusok. Lövőtől fél mér- földnyire van, határa és „vagyonnyai” középszerűek. A postalexikon mindezeket az adatokat azzal egészíti ki, hogy ez a falu több családnak adózik. A Körmendről Lövőre vezető posta út nyugad oldalán fekszik. Salomvár fíliája. Lövőtől negyedórányira fekszik. Budafáról Vályi úgy emlékezik meg, mint magyar faluról, amelynek birtokosai „külömbféle urak”, lakosai „leg inkább katolikusok” — mint írja, Salomvár fíliája s vidéke hozzá hasonló termékenységű. (Salomvár a Zala folyó jobb partján feküdt, Budafa és az említett út többi települése a bal oldalán.) A postalexikonban Budafát úgy jellemzik, mint több nemes tulajdonában levő falut, amely a Lövőről Zalaegerszegre vivő kereskedelmi út közelében fekszik. Salomvár Fíliája. Negyedórányira fekszik tőle Lövő. Györke néven találunk Vályi munkájában egy „szabad pusztát” Zala megyében, nem messze Salomvártól. A postalexikon Györke-fa néven kis falucskának nevezi, mely Salomvár fíliája, Cséb és Budafa között fekszik, a Lövőről Egerszegre menő kereskedelmi úton. Fél órányi távolságban van Lövőtől. Csébről Vályi annyit ír, hogy elegyes falu Zala megyében, birtokosai „külömbféle urak”, lakosai katolikusok. Szala Szent György szomszédságában fekszik, Lövőtől egy mérföldre, Vas megye szomszédságában. Határa középszerű termékenységű, legelője, fája, makkja elegendő. Második osztályba tartozik. A postalexikon régi nemesi család falujának és székhelyének írja, Zala Szent György fíliája. Ezen falu és a Zala folyó mellett haladt a Lövőről Zalaegerszegre vezető kereskedelmi út, Cséb egy órányira feküdt Bőröndtől (ahol postaállomás volt) és 1 1/4 órányira Lövőtől.131 197
