Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata

kalmatossága. Határát a Lendva vize el szokta önteni. Második osztálybeli. A posta­lexikonban ezt a falut az alsólendvai Esterházy uradalomhoz tartozónak írják, egyhá- zilag is odatartozik. A Kanizsáról Alsó Lendván át Stájerország felé haladó kereske­delmi úton fekszik, nem messze Völgyi Falutól és félórányira Alsó Lendvától. Vályi munkájában Völgyifalva szerepel, mely magyar falu Zala megyében. Ester­házy birtok. Határának egy részét a Lendva vize szokta „megöntözni”, szőleji ter­mők. A postalexikonban Völgyi-falu a neve, az alsólendvai uradalomhoz tartozik, egyházilag is! A Kanizsáról Alsó Lendvára vezető kereskedelmi úton fekszik, Ferit- falu és Pincze vidékén, félórányira Alsó Lendvától. A következő település Pincze, amely Vályi munkájában Zala megyei magyar falu­ként kerül említésre, „lakosai külömbfélék”, az alsólendvai uradalomban fekszik. Határa „meglehetős”, néha a Lendva vize, egy részét elönti. Szőleje középszerű, ela­dásra „módgyuk van”, második osztálybeli. A postalexikonban Pintze formában szerepel, mint a Lendva pataknál fekvő falu, nem messze a Mura folyótól. Az alsólendvai uradalomhoz tartozik, Kerka-Szent Miklós fíliája, fél órányi távolságra fekszik Alsó Lendvától. Újfalu néven több falu is szerepel Vályi munkájában, Zala megyében is kettő van belőle. Egyik Csány, a másik Csesztreg fíliája, nyilván ez utóbbiról van itt szó. Ester­házy birtok, középszerű határral. A postalexikonban Újfalu vagy Kerka-Újfalu néven jegyezték fel, mint Kerka Szent Miklós fíliáját. A Kerka és a Lendva egybefolyásánál fekszik, az alsólendvai uradalomhoz tartozik. Egy órányi távolságra van Alsó Lendvától. Szent Miklós a következő falu, s Vályi lexikonában sok ilyen nevű település talál­ható. Az itt fekvő Szent Miklós „elegyes falu” Zala megyében, Esterházy volt a földesura. Lakosai katolikusok. Negyedórányira feküdt Alsó Lendvától. A postalexi­konban a Kerka patakhoz közel fekvő faluként említik Szent Miklóst, amely az alsólendvai uradalomnak adózik. A Lendváról Stájerország felé haladó úton fekszik. Plébániája van. 3/4 órányira van tőle Alsó Lendva. Ha a térképre tekintünk ez az időtáv becslés megalapozottabbnak tűnik, mint Vályi negyedórája. A következő falu: Dobri, Vályi lexikona szerint „elegyes falu” Zala megyében, különböző földesurakkal, katolikus lakosokkal. Szent Mihály fíliája. Szőlőhegyei jó bort teremnek, amelyet könnyen eladnak. Határa középszerű, második osztályba tartozik. A postalexikon ezeket az adatokat erősíti meg, hozzátéve azt, hogy ez a falu a Kerka és a Lendva egybefolyásánál fekszik, s a Kanizsától Alsó Lendván át stájer földre vezető kereskedelmi úton. Egy órányira van tőle Lendva. Csernyefölde a következő falu, amely Vályi munkájában Csernye földgye név­formában szerepel, magyar falu katolikus lakosokkal. Határa „kiváltképpen termé­keny”, szőleje jó bort terem, amit jó áron adnak el, különféle javai vannak, s így első osztályú. A postalexikonban Csernefölde falu az alsólendvai uradalom része, de részben a Keresztury családhoz is tartozik. Felső Szemenye fíliája, nincs messze a 190

Next

/
Thumbnails
Contents