Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata

kereskedelmi úttól. Másfél órányira fekszik Alsó Lendvától. S végül Rátk falu, amely Vályi lexikonában Ráth formában is szerepel. Magyar falu, Pless „uraság” a földesura. Lakosai katolikusok és „másfélék”. Felső Szenyér fíliája, határa is hozzá hasonló. (Valószínűleg Szemenyét írta el, mert Szenyér nevű falu nincs a korabeli térképen.) A postalexikon szerint Rátk az Inkey család birtoka és Felső Szemenye fíliája. A Mura északi partján fekszik, két órányira van tőle Alsó Lendva és 2 1/4 órányi távolságra Nagykanizsa.127

Rátérve a hadmérnök beszámolójára, ez adja a legkonkrétabb képet e helységek akkori, 1810-es évek eleji helyzetéről.

Feritfaluban 13 házat és 5 istállót jegyeztek fel. (70 férfi és 10 ló volt oda beszállásolható.) Az állatállomány 18 lóból és 30 igavonóból állt. Az áthaladás nyitott és jó, nem elkerülhető. Nem dominál, katonai értéke nincs. 1828-ban sem tartozott a jelentékeny települések közé, 9 házában 69 katolikus élt. Falu volt.

Völgyifaluban 19 ház és 10 istálló állott ekkor. 100 férfit és 20 lovat lehetett még ott elhelyezni. 16 ló és 42 igavonó alkotta a község állatállományát. A falu az út mellett, északi irányban, egy szűk völgyben fekszik. 1828-ban Völgyifaluban 33 házban 265 katolikus lakos élt.

Pincze nevű faluban 23 házat és 10 istállót jegyzett fel a hadmérnök. 120 férfi és 20 ló volt oda beszállásolható. Állatállományát 26 ló és 47 igavonó alkotta. A mérnök megjegyzése szerint a Völgyifalunál feljegyzettek rá is érvényesek, vagyis az út mellett, szűk völgyben fekszik. 1828-ban Pintze faluban 29 házban 235 katolikus lakost jegyeztek fel.

Újfalu 29 házzal és 20 istállóval szerepel a hadmérnök táblázatában. 250 férfi és 40 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállományát 36 ló és 48 igavonó, továbbá 220 juh alkotta. Hegyen fekszik, az áthaladás nyitott és jó, nem elkerülhető. 1828-ban Újfalu (Lendva) néven 34 házat és 282 katolikus lakost jegyeztek fel benne.

Szent Miklós faluban a mérnök 35 házat és 26 istállót tüntet fel a táblázatban. 320 férfi és 46 ló volt még ide beszállásolható. Az állatállományt 50 lóra és 60 igavonóra becsülte. Az út a településtől északra vezet.

1828-ban Miklós (Szent) kettő volt Zala megyében, de csak az egyikben állt római katolikus templom. Ebben a faluban ekkor 49 házat és 393 lakost találunk. 8 volt közülük izraelita, a többi katolikus vallású.

Dobri faluban a mérnök táblázata szerint 37 ház és 20 istálló volt. 300 férfi és 46 ló volt még itt elhelyezhető. Az állatállomány 50 ló és 70 igavonó volt. A falu síkságon fekszik — írta a mérnök —, a Kerka és a Lendva összeömlésénél. Az út — ennek ellenére — a község belső részén halad át és meglehetősen széles és jó. Kikerülhető. Semmi különleges katonai értéke sincs. 1828-ban Döbri, Dobri néven került L. Nagy művébe, s a második helyen álló nevét gót betűkkel írták. 34 házban 294 lakost jegyeztek fel, akik közül 39 volt izraelita, a többi katolikus vallású.

191