Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
birtoka, lakosai katolikusok. Letenye fíliája. Kanizsától másfél mérföldre fekszik. Szőlőhegyei jók, borait el tudja adni. Földje „középszerű”, pusztáival első osztályú, azok nélkül második osztályba tartozik. Érdekesen és tanulságosan különül el itt tehát a földesúri és jobbágyi birtok, a minőség alapján. A postalexikon adatai szerint Betsehely a Czúzy család birtoka. Fontos kereskedelmi út mellett fekszik, borban és gyümölcsben gazdag. Vadászterület (Jagdgegend). 2 órányira van Kanizsától.118 A hadmérnök a következőket jegyezte fel ezekről a településekről: Pola faluban 62 házat és 40 istállót talált, 500 férfi és 100 ló beszállásolására vélte alkalmasnak. Az akkori állatállomány a községben 84 ló és 120 igavonó volt. Az átjárás ezen a településen meglehetősen széles, de az út a nedves évszakban rossz, a település nem körüljárható. 1828-ban Pola, Polya néven találjuk L. Nagy munkájában. Fíliális katolikus temploma, 68 háza és 513 lakosa volt ekkor (közülük 19 volt izraelita, a többi katolikus). Becsehely faluban a hadmérnök 47 házat és 30 istállót talált (400 férfi és 40 ló volt oda beszállásolható). Az állatállomány 90 ló és 70 igavonó volt. Az áthaladás jó, fáradtságosán kikerülhető (kann mühsam umgangen werden). 1828-ban Becsehely, Bétsehely filiális katolikus templommal, 75 házban 566 lakossal szerepel L. Nagy munkájában. A lakói közül 5 volt ekkor protestáns, a többi katolikus. Tehát mindkét falu fejlődött az eltelt évek folyamán. Az adatok nélküli Rigyácz neve mellett az a megjegyzés szerepelt, hogy csak egy kocsma feküdt itt az úton, a település maga 400 lépésnyire volt északi irányban. Sormás vagy Sarmás, neve mellett megjegyzést sem találunk. Kis- és Nagy-Kanizsa magyar és német nevén is szerepel a mérnök táblázatában, de adatok nélkül. A megjegyzés rovatban viszont nagyon érdekes tömör jellemzését adja a mérnök az akkor még elkülönült Kis Kanizsának. Eszerint a települést kis homokdombok veszik körül, s a Kanisa jobb partján fekszik. Az áthaladás jó, de a község nem körüljárható, nem kikerülhető. Figyelemre méltó út ez, s itt világosan kiderült, hogy másként mérte és mérlegelte egy-egy település adottságait a közgazdász, a forgalmat bonyolító szakember, a katona és a népesség számát vizsgáló, azt rögzítő tudós. A hadmérnök településtáblázatában ezt követően több kisebb Zala és Somogy megyei útszakasz ismertetése következik. A 16. oldalon három rövid Zala megyei útszakaszt, kitérő és a hadsereg számára hasznosítható utat mutat be. Az első Csáktornyáról indul, s innen nyugati irányban haladva hat települést érint. Közülük azonban csak kettőt említ adatokkal, mert a többi már más út ismertetésekor szóba került. A felsorolt települések mind falvak, névszerint a következők: Szent Mihály, Szent Rochus adatokkal, majd Novakovecz, Kis Csernetz (már a Murán túl), Szent Király és Felső Szemenye (XIV. út). 177
