Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A két első, eddig még nem ismertetett faluról forrásaink a következőket árulják el: az első népszámlálás alkalmával Szent Mihály (Dráva) Althann birtok volt, 31 házban 219 lakos élt. Szent Rókus nem szerepel a települések közt, a mérnök listáján is inkább praedium illetve puszta „státusába” tartozónak látszik. Vályi munkájában Szent Mihály elegyes falu Zala megyében, Althann birtok, katolikus lakosokkal, Csáktornya fíliája. A falu a Csáktornyái uradalomhoz tartozik, határa jól termő, va- gyonai különfélék. A postalexikon a Muraközben fekvő Szent Mihály faluról feljegyzi — az előzőleg említett adatokon kívül —, hogy félórányira fekszik Csáktornyától. Szent Rókus a postalexikonban Szent Rok formában szerepel, mint a muraközi járásban fekvő „allodiál praedium”, vagyis földesúri puszta, amely az Alsó Lendváról Csáktornyára vezető postaút keleti felén fekszik, közel van hozzá Kistanovecz, és félórányira Csáktornya.119 A hadmérnök a következőket jegyezte fel erről a két településről: Szent Michael faluban 31 ház és 15 istálló volt ekkor, 300 férfit és 40 lovat lehetett benne elhelyezni. Az állatállománya 20 lóból és 64 igavonóból állt. Az út keleti irányban haladt el a falu mellett és mélyút vezet onnan el. St. Rochus neve alatt 2 ház és 2 istálló szerepel. 100 férfi és 50 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 10 lóból, 30 igavonóból és 600 juhból állt. A megjegyzés rovatban meg is magyarázza ezeket az adatokat: két majorság és egy kis templom van itt, amelytől ez a hely a nevét is kapta. Az út keleti irányban halad el előtte. 1828-ban csak egy Szt. Mihály falu szerepel Zala megye falvai között, s kérdéses, hogy ez azonos-e az 1785-ben Dráva-Szent-Mihály néven feljegyzett faluval. Ezt 3 nyelven jegyezték fel, 83 ház állott benne, s 617 lakosa volt (köztük 10 protestáns). Róm. kát. templom is állt a községben 1828-ban. Róchus (Szent) helységet a megye pusztái között találjuk, 11 házzal és 116 lakossal L. Nagy művében. Az útszakaszban már említett további négy településnek csak a neve szerepel a táblázatban. A másik Csáktornyái út ismét egy muraközi szakaszt átívelő, összekötő hadi út, amelynek kiindulási állomása ismét Csáktornya, de ez az út Turchische irányában halad, oda tart. Három falut említ a mérnök név szerint és adatokkal: Pribiszlavecz, Bilicza és Dersenevecz falvakat. Utolsó helyen feljegyzi még Turchische nevét is azzal, hogy a Rácz Kanisa-Kaposvár úttal kapcsolatosan ez a falu a 14. oldalon már szerepelt (XV. út). A térképen is követve ezt az utat, iránya enyhén észak-nyugati. 1785-ben Pribiszlavecz és a másik két falu is Althann birtok volt. Pribiszlavecz községben 55 házat és 415 lakost jegyeztek fel, Bilicza nevét a térképen és a népszámlálás anyagában is Bellicza formában találjuk. Az Althann család mellett itt birtoka volt a Kőszeghy családnak is. 73 házban 557 lakost jegyeztek fel 1785-ben. Dersenevecz nevét itt Drasimerecz formában találjuk, 40 ház állott benne és 307 jelenlevőt tüntettek fel. 178
