Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A mérnök a táblázatba feljegyezte Dekanovetz falu nevét, de adatok nélkül, csupán a megjegyzés rovatban rögzített annyit, hogy az úttól északra fekszik ez a falu, s egy szolgabíró lakik benne. 1828-ban római katolikus templomot is feljegyeztek neve mellett, több falu tartozott plébániájához. Nem volt nagy: 62 házban 459 lakos élt. A közigazgatásban - a szolgabíró révén — és a plébánia vonzásával mégis a jelentékenyebb települések közé tartozott, melyet még az esedeg átvonuló katonaságnak is figyelembe kellett vennie. A „hadiút” közvedenül Domasinetz falu mellett halad el, ahol a mérnök 69 házat és 50 istállót jegyzett fel. 700 férfi és 50 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány 120 ló és 80 igavonó volt. Az áthaladás jó, körbejárható. 1828-ban 142 házban 1065 katolikus lakost jegyeztek fel. Nem kevésbé jelentős település volt 1810 és 1812 között Turchische, amely faluban a hadmérnök 76 házat és 60 istállót tüntetett fel. 800 férfi és 50 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállomány: 140 ló és 60 igavonó volt akkor, a mérnök becslése szerint. Az áthaladás jó, de a Temawán álló híd miatt nem körüljárható. E településen áll egy kis kastély. 1828-ban 34 házat jegyeztek itt fel és 259 lakost (köztük 3 volt protestáns, a többi katolikus). Vajon mitől csökkent a házak száma ennyire katasztrofálisan az eltelt időszakban? Ezen az úton a Mura jobb partján fekvő, felsorolt települések közül az utolsó A. Hrasán, ahol a mérnök 31 házat és 20 istállót jegyzett fel a táblázat megfelelő rovatába. Itt 300 férfi és 20 ló volt elhelyezhető. Az állatállomány 50 ló volt és 40 igavonó. Az átjárás jó, a helység körbejárható — jegyezte meg a mérnök. 1828-ban Hraschan (Alsó) neve alatt 26 ház és 206 lakos bejegyzését találjuk, akik közül 1 volt protestáns, a többi katolikus. Ez a hadi út ezt követően áthalad a Murán, a mérnök táblázatos kimutatásában a következő település Letenye. Ez már a 3. oldalon szerepelt, így nevén kívül egyéb bejegyzést nem találunk. Letenyétől északi irányba vezet tovább az út, amelynek következő állomása: Pola, majd nyugati irányba fordulva Becsehely falu következik. Az út további irányát jelzi: Rigyácz, majd Sormás, amelyeknek adatait nem közli, s így érkezik el az út Kis- és Nagykanizsára, a Zala megyei utolsó állomásokra, ahonnan Sántz érintésével halad tovább Somogy megyébe, a már említett településeken át, északnyugati irányba. Pola és Becsehely falvak 1785-ben a Fekete grófi család birtokai voltak, az előbbiben 78 házban 519 lakost jegyeztek fel, Becsehelyen viszont 86 házban 545 lakos élt. Vályi munkájában Pola nevét Polya formában találjuk. Magyar falu Zala megyében, katolikus és „másféle” lakosokkal. Letenye fíüája. Határa, „vagyonnyai” középszerűek. A postalexikonban a Kanizsáról Lendva és Stájerország felé vezető kereskedelmi úton fekszik. A becsehelyi uradalomhoz és a Csúzy családhoz tartozik. A letenyei plébánia fíüája. Másfél órányira van tőle Nagykanizsa és 2 órányira Alsó Lendva. Becsehelyről Vályi azt írta, hogy magyar falu Zala megyében, Fekete uraság 176
