Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Lakói földművelésből élő nemesek. Itt áll gr. V. Ingay (sic!) kastélya és még néhány jeles épület. Ez a település egy szolgabíróság székhelye. 1828-ban Lövő (Szala) oppidumként került feljegyzésre L. Nagy művében. Katolikus fília volt, de falai közt számon tartottak egy zsinagógát. 69 házat jegyeztek fel összesen 541 lakossal, aki közül 416 fő volt katolikus, 8 protestáns és 117 héber. Az út Szala Mindszent felé haladt tovább, amelyet falunak jelzett a hadmérnök. 1785-ben közbirtokosok voltak a földesurai és község volt. 65 házat és 380 lakost jegyeztek fel benne. Vályi lexikonában két magyar falunak is Mindszent volt a neve Zala megyében. Minket Szala-Mindszent érdekel, amelynek Nádasdi gróf volt a földesura. Erről a lexikon semmit sem mond, a helynév helyesírása azonban mindenütt Mintszent ebben a lexikonban. A postalexikon Zala-Mindszentet több nemesi családhoz tartozó falunak mondja, amely a Körmendről Lövőre vezető postaút nyugati oldalán fekvő település Salom- vár fíliája. Negyedórányira van Lövőtől.32 A hadmérnök 28 házat és 24 istállót jegyzett fel ebben a faluban, ahová még 300 embert és 40 lovat tartott beszállásolhatónak. Az állatállomány 40 ló és 60 igavonó volt. A megjegyzés rovat bejegyzése rövid: a mérnök csak azt jegyzi fel, hogy a Lövőre vezető úton fekszik. 1828-ban Mindszent (Szála) flliális katolikus templommal, 41 házban 319 katolikus lakossal. A következő települések: Rimái (?), Nádasd, Körmend már Vas megyében vannak és az út utolsó állomásaként Sorok szerepel, amely ugyancsak Vas megyei település. A katonai listán a következő utat jelző települések füzére Mura-Szombatról vezet a Varasd-Bécs felé vezető postaúthoz (2. út). Ennek az útnak egy kis szakasza érinti Zala megyét. Mura Szombatról indulva három Vas megyei település érintésével ér el Bagonya faluhoz Zala megyében, ahol 1785-ben 55 ház állott és 300 lakos élt a nép- számlálás adatai szerint. A földesurak közbirtokosok voltak. Vályi lexikona szerint Bagonya vagy Bagovina horvát falu Zala megyében, Esterházy herceg birtoka, katolikus lakossággal. Vas megye határának szélén fekszik, nem messze Dobronoktól. Határának egy része hegyes-völgyes, amelyen a hegyekből lefolyó vizek „keresztül futkosnak”, nagyobb része azonban sík, közepes termékenységű, szőlőjük „meglehetős bort terem”, „vagyonyaik” eladására „jó módgyuk lévén, második osztálybéli” — írja Vályi. A postalexikonban is feljegyezték Bagonyát, mint herceg Esterházy alsólendvai uradalmának faluját, saját plébániával. Vas megye határán, Alsó Lendvától 2 1/2 órányira fekszik — írja a lexikon.33 A hadmérnök falunak írja 35 házzal és 20 istállóval, amelyben még 350 férfit és 30 lovat tart elhelyezhetőnek. Állatállománya: 34 ló, és 60 igavonó. A mérnök a 119
