Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata

megjegyzés rovatban megemlíti, hogy a2 út a helységnek csak kevés házát érinti, amelyek a déli oldalon fekszenek. 1828-ban magyar és német nevén jegyezte fel L. Nagy. Római katolikus templo­ma, 54 háza és 417 katolikus lakója volt ekkor. Az út következő állomása Dobronak mezőváros, amely már II. József uralkodá­sa idején mezővárosként került fel a népszámlálás íveire. Herceg Esterházy birtoka, 142 házat és 781 lakost jegyeztek fel itt. Vályi munkájában Dobronak vagy Dobrovina mezőváros Zala megyében, földesura Esterházy herceg, lakosai katoliku­sok. Az alsólendvai uradalomban fekszik, határa „meglehetős termékenységű”, de a Lendva vize el szokta önteni. Szőleje középszerű, eladásra részint otthon, részint másutt „van módja”. Második osztálybeli. A postalexikon az előbb említett adatokat ismétli csak azzal, hogy e mezőváros­nak saját plébániája van. Vas megye határán fekszik és 2 órányira van tőle Alsó Lendva.34 A hadmérnök 71 házat és 20 istállót jegyzett fel. Az elhelyezhető férfiak száma — egy tintapaca miatt — olvashatadan, a beszállásolható lovaké 50 darab. Az állatál­lományt 40 ló, 160 igavonó alkotta. A mérnök megjegyzi, hogy síkságon fekszik, az úttól déli irányban, a templom és a plébánia között halad el az út, mely utóbbi „te­kintélyes” (ansehnliches) épület. L. Nagy művében Dobronak néven Zala megye mezővárosai között találjuk, mint hg. Esterházy birtokát. Róm. katolikus temploma van. 105 házat 785 katolikus, 1 protestáns és 9 zsidó lakost jegyeztek fel neve alatt. Az út északi irányban kanyarodik tovább és a következő állomása — a térkép sze­rint — a postaúttól meglehetősen távol fekvő Nemesnép falu. 1785-ben ez a község közbirtokosok tulajdonában volt, 85 házában 401 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikona szerint magyar falu Zala megyében, több földesúrral, katolikus lakossággal. Szent György Völgyének szomszédja és fíliája. Határa jól termő. A postalexikon ezt azzal egészíd ki, hogy Csesztreg mezőváros és Jakabfa szomszédja, azok között fekszik, 3/4 óra távolságra Baksától.35 A mérnök 43 házat és 34 istállót jegyzett fel, s 400 férfit és 40 lovat tartott ott el- helyezhetőnek. Állatállománya: 60 ló és 80 igavonó. Az áthaladás jó, a helység kö­rüljárható, elkerülhető. Nemesek lakják (Edelleute). 1828-ban 56 házzal jegyezték fel, 242 katolikus és 192 protestáns lakosa volt. Ennek az összekötő „hadi útnak” utolsó állomása a hadmérnök táblázatos kimu­tatásában: Csesztreg mezőváros. Ez már 1785-ben Esterházy Miklós herceg oppi- duma volt, ahol 102 házat és 501 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikona szerint magyar és „elegyes” mezőváros Zala megyében, Esterházy birtok, katolikus lakosokkal. A Kerka vize mellett fekszik, Dobronaktól egy mérföldnyire. Határa részint hegyes és sovány, részint a Kerka vize mossa, így ahol jól művelik, ott elég termékeny. Szőlő­120

Next

/
Thumbnails
Contents