Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
A hadmérnök ebben a faluban 17 házat és 5 istállót jegyzett fel, ahol 200 férfit és 20 lovat lehetett elszállásolni. Állatállománya 26 ló és 40 igavonó volt. Az utolsó rovatban mindössze azt jegyezte meg, hogy az átjárás (Passage) elegendően széles. 1828-ban Strukovecz faluban 14 házat és 114 lakost tüntettek fel, akik mindany- nyian katolikusok voltak. A hadmérnök listáján újabb mezőváros következett: Mura Szerdahely. 1785-ben is mezőváros volt, Althan birtok. 77 házat és 539 lakost jegyeztek fel akkor neve alatt. Vályi lexikonában Szerdahely néven találjuk Zala megyei mezővárosként említve. Másfél mérföldnyire fekszik Kanizsától. Határa néhol középszerű, néhol jól termő, „eladásra jó módgyuk van”. A postalexikon két Szerdahelyet említ Zala megyében, de mindkettőt falunak mondja. Az egyik a kapornaki járásban fekszik, a másik a muraköziben. Nyilván ez utóbbi az, amelyről a hadmérnök írt, mert ez a Mura folyó déli partján fekszik s a folyón egy híd vezet ott át. Szelnicza fíliája. Az Alsó Lendváról Csáktornyára vezető postaúton fekszik, Alsó Lendvától egy, Csáktornyától másfél órányira.26 A hadmérnök 95 házat és 50 istállót jegyzett fel ebben a mezővárosban, ahol 1000 férfit és 100 lovat is beszállásolhatónak tartott. Az állatállományt 120 lóra és 200 igavonóra becsülte. A megjegyzések rovatban hosszabb bejegyzést találunk: az út a település keleti felén vezet el, írja a mérnök, amely kisebb és meglehetősen széles. A település nem körüljárható, nem kikerülhető, a Mura magas és meredek partjához nyúlik le hosszan. Dominál a déli irányban fekvő területek felett, amely alkalmassá teszi a védekezésre és a Murán történő átkelés megfigyelésére. Néhány? nagyobb épület található benne, amelyek a vámtisztviselők lakásául szolgálnak. A balparton van egy kocsma, mely az úton, elszigetelten fekszik. 1828-ban Szerdahely néven a mezővárosok között jegyezték fel, 101 házzal és 671 lakossal, akik közül 5 volt protestáns, a többi katolikus. A mérnöki listán szereplő következő település neve: Alsó Lendva, ugyancsak mezőváros, amelynek német és horvát nevét is feljegyezte a mérnök: Unter Limbach, Lindává Gornya. Az első hazai népszámlálás idején Lendva mezővárosként jegyezték fel és herceg Esterházy Miklós birtoka. 416 házában 849 lakost tüntettek fel. Vályi munkájában Lendva néven két magyar város volt Zala megyében (Belső és Külső Lendva, Limbach). Mindkettő Esterházy Miklós birtoka, akinek kastélya is van itt. Lakosai katolikusok. A határ (a szántóföldek és a szőlő) termékeny. A belső és a külső mezőváros össze van kapcsolva — írja Vályi. A boraikat helyben adják el. A Mura és a Lendva vize néha elönti határait. A postalexikonban Alsó Lendva négy nyelvű elnevezéssel szerepel. Legkorábban római kolónia volt. Később a Bánffy család, jelenleg — írja a lexikon — Esterházy birtok. Saját plébániája és uradalmi tisztsége van, hivatalnokokkal. A Baksa és Csák115
