Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
Crusius lexikonában arról ír, hogy ez a település azelőtt a templomosok birtoka volt, jelenleg (1808-ban) a Csáktornyái uradalom mezővárosa saját plébániával és harmincadhivatallal. Nincs messze a Dráva folyótól, s a Csáktornyáról Varasdra menő postaúton fekszik. Csáktornyától 3/4 óra, Varasdtól 1 óra távolságra van (a postakocsival való utazás idejét mérték).22 A hadmérnök 1810-ben 210 házat és 8 istállót jegyzett fel. A beszállásolásra vonatkozó rovatokat nem töltötték ki, s a mérnök csak annyit jegyzett fel, hogy a településen 120 ló és 50 igavonó található. A megjegyzések rovatában hosszú bejegyzést találunk, ami a mezőváros bemutatása szempontjából fontos, hiszen ebből az időszakból alig vannak konkrét adataink. A mérnök elsőként a •megfelelő szélességű átjárást említi és a település délkeleti irányból történő megközelíthetőségét. Síkságon fekszik és nincs katonai jelentősége. Nemrég a település teljesen leégett, csak néhány háza maradt, s a lakosok éppen elkezdték újbóli felépítését (sind über im Begriff ihn wieder aufzubauen). A lakosok itt is, mint az ún. Sziget vagy Muraköz legnagyobb részében, horvátok (Croaten). A súlyos csapás után szorgalmas, derűs népként élnek és dohánytermesztésből, valamint annak eladásából szerzik jövedelmüket, amellett lovakat tenyésztenek és teherszállítást végeznek, mindenfelé az országban. L. Nagy adatai szerint ez a mezőváros Festetics birtok volt, s az 1820-as évek második felében 134 házát jegyezték fel, 1001 lakossal, akiknek többsége katolikus volt (1 izraelita és 3 protestáns lakott ott mindössze). A mérnök település táblázatában szereplő következő helység is mezőváros: Csáktornya, amely német és horvát nevén is szerepel. 1785-ben 157 házat és 1142 ténylegesen ott lakót jegyeztek fel, s ez már akkor is jelentős településnek mutatja. Vályi, a lexikonában Csáktornya mezővárosának két földesurát említi: gróf Alt- hánt és gróf Festeticset. Hosszan foglalkozik Vályi e mezőváros múltjával, a Zrínyi család történetével. A Wesselényi „összeesküvés” után a Zrínyiektől elkobzott birtokot gróf Althán kapta III. Károlytól. Leírja a várat, amelyben a földesúr és tisztviselői laktak akkor. A mezővárost középnagyságúnak említi, amelynek több horvát és kevés magyar lakosa van, akik között több a mesterember, de a lakosainak többsége „gazdálkodó munkával keresik élelmüket”. A ferencesek horvátországi Provinciájának székhelye. Határa termékeny, első osztályú. „Vagyonnyai külömbfélék.” A postalexikon „privilegizált mezővárosként” említi, amelynek saját magisztrátusa van. Plébániáját ferencesek látják el. A kastélyt a Ternava patak veszi körül. Posta- állomása és postaváltó állomása van a Varasd-Vidovecz-Kanizsa postaúton, de a kereskedelmi utak is itt ágaznak el: Fiume, Klagenfurt, Bécs, Buda és Pécs felé.23 A hadmérnök 1810-1812 között a lakosok számát itt sem jegyezte be, mint ahogyan ez a rovat általában üresen maradt. A házainak száma 1785. évi házszámokhoz képest csökkent, mindössze 130. Az istállók száma viszont jelentős: 100. Mellékelt 113
