Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
táblázatunkban nem tüntettük fel, de érdemes megemlíteni, hogy Csáktornyán 2500 férfit és 400 lovat tartott elszállásolhatónak. A mezővárosban 350 ló, 200 igavonó és 790 juh alkotta az állatállományt. A feljegyzésben szerepel még, hogy a Ternava mellett fekszik ez a település. A Perlak felé vezető út kissé keskeny. A körüljárhatóság, elkerülhetőség érdekében biztosítani kell a Ternaván való átkelést, áthaladást. A mérnök is megemlíti a ferencesek kolostorát, egy kocsmát és több magánházat, továbbá több gabonaraktárt, amelyet katonai magazinná, raktárrá lehet átalakítani. A település nyugati oldalán áll gróf Festetics kastélya, amelynek részletes leírása egy másik Protocollumban szerepel. A mezőváros lakosainak többsége iparból és kereskedelemből él. Van egy szolgabíró (Stuhlrichter), egy uradalmi tiszttartó és több hivatalnok, lakosai között. L. Nagy munkájában ez az oppidum 190 házzal rendelkezik, 1298 katolikus, 7 protestáns és 154 izraelita lakosa volt ekkor. Nem szerepelnek a feljegyzésben a görögkeleti hívek, noha akkor sokan lehettek, hiszen a róm. katolikus templomon és a zsinagógán kívül görögkeleti templom és parochia is volt ebben a városban. A mérnök listáján a következő település Szt. Heléna vagy „Szent Ilona” falu volt. 1785-ben nem szerepel Zala megye települései között. Vályi sem tesz említést róla. A postalexikon Szt. Ilona néven említi a muraközi járásban. A Knezevich család birtoka és falucskája, régen a pálosok rezidenciája volt. Remeteség és a Zrínyi grófok mauzóleuma van itt. Egyházilag Csáktornyához tartozik. Az Alsó Lendvára vezető postaúton fekszik, s Csáktornyától negyedórányi távolságra van (postakocsin!).24 A hadmérnök 5 házat és 2 istállót jegyzett fel ebben a faluban. 600 férfit és 100 lovat lehetett itt elhelyezni. A faluban ekkor 20 ló és 40 igavonó volt. A megjegyzések között szerepel, hogy hajdan egy pálos kolostor volt itt, amelynek maradványai még akkor megvoltak, s amely a Knezevich család tulajdona és a postaúttól nyugatra fekszik. A kolostorral szemben kocsmaépület áll, fallal körülvéve. 1828-ban Heléna (Szent) néven a megye pusztái között találjuk a hajdani falu nevét, s ekkor már csak 3 házát és 51 lakosát jegyezték fel. A következő útmenti település Struskovecz faluként szerepel a mérnök listáján, s a név bizonyosan elírás eredménye, mert az összes többi forrás Strukovecz formában szerepelteti nevét. Az első hazai népszámlálás idején Althan gróf és más családok birtokában volt, 16 házban 107 személyt jegyeztek fel. Yályi művében horvát faluként említi Szala megyében, s földesurai közül Pogledics uraság nevét emeli ki. Lakosai katolikusok. Szelnicza szomszédja és fíliája. Határa sovány. A postalexikon falucskának írja az Alsó Lendváról Csáktornyára vezető úton. Gróf Festetics Csáktornyái uradalmához tartozik, Szelnicza fíliája. 11/2 órányira van Csáktornyától és éppen olyan távol Alsó Lendvától.25 114
