Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)
T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak és a települések kapcsolata
teljes történeti forrásnak, az 1828-ban kiadott Ludovicus Nagy szerkesztésében készült Notitia népesség és házadatait is. Mindezt azért tartottuk lényegesnek, mert ezek a konkrét adatok némiképp kontrollálják, azoknak az adatoknak a hitelességét és valóságtartalmát, amelyet a felmérő hadmérnökök papírra vetettek. De ez nemcsak ellenőrzésül szolgál, felhívhatja a helytörténet kutatóinak figyelmét egy-egy furcsaságra, logikátlanságra, aminek érdemes azután helytörténeti mélységekben utánanézni. Ezt a célt szolgálják még azok az inkább elbeszélőnek tekinthető források, elsősorban lexikonok, amelyek egy-egy település „személyes” arculatát rajzolják meg. Érdemes áttekintenünk a lexikális feldolgozások adattömegét is, mert így tudjuk meg, hogy mi az a plusz, amit a hadmérnökök megláttak és feljegyeztek a Bécs- ben őrzött és a II. katonai felméréshez tartozó Landesbeschreibung anyagában. A második alapforrásunknak, az Ortschafts-Tabelle anyagának aláírója ugyanaz a Mähler százados, aki az előző táblázat adatainak hitelesítője is volt.20 E táblázatban elsőként a Varasdról Szombathelyre tartó út melletti települések egy részének adatai szerepelnek. (Lásd a II. táblázatot.) Az 1. út első állomásaként Puschina falu került feljegyzésre, amely a korabeli térképen is ezen a néven található. A táblázatban a férfi és a női lakosok száma, a házak és istállók mennyisége és a faluban illetve a településben elszállásolható férfiak és lovak számára vonatkozó kérdések szerepelnek. Az utolsó három rovat a település állatállományának megoszlása (ló, igavonó és juh) és száma iránt érdeklődik. Ennél a falunál hiányoznak a rovatokban szereplő kérdésekre adott válaszok, nincs bejegyzett adat, csupán a megjegyzés (Anmerkung) rovatban jegyezte fel a hadmérnök, hogy a helység az úttól keletre fekszik. 1785-ben Puschina néven jegyezték fel ezt a falut, 11 házat és 80 lakost írva öszsze. Vályi lexikonában Puschina „elegyes falu”-ként szerepel, ami vegyes nemzetiségű lakosságot jelent. Földesura gróf Althan, aki Muraköz nagy részének földesura volt. A falu lakosai katolikusok, Nedelicz fíliája a község, vagyis Puschina lakói e mezőváros plébániájához tartoznak. A postalexikonban „praedális” falunak nevezik a Csáktornyái uradalomhoz és Nedelicz plébániájához tartozó Puschina falut. A Varasdra vezető postaút keleti oldalán fekszik, a kursaneci erdő szélén és közel van a Dráva folyót átívelő hídhoz.21 1828-ban e falu házainak és lakosainak száma az 1785. évinek közel kétszerese (21 ház illetve 185 lélek). A következő település, amely a hadmérnök táblázatában szerepel: Nedelicz mezőváros, amelynek német nevét is feljegyezték: Nedelisch. Ez már II. József uralkodása idején mezőváros volt, ahol 112 házban 956 lakost jegyeztek fel. Vályi lexikonában horvát faluként említi Zala megyében, amelynek földesura gróf Festetics, s lakosai katolikusok. A Dráva vize mellett fekszik, Csáktornyától fél mérföldre. Határa közepes és „vagyonnyai” hasonlóképp. 112
