Zala megye a XVIII-XIX. században két korabeli leírás alapján - Zalai gyűjtemény 46. (Zalaegerszeg, 1999)

T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII-XIX. század fordulóján - Az utak állapota

A táblázat 25. oldalán az utak leírása a 21. úttal folytatódik, amely egy fontos, mondhatni fő útvonalat tárgyal, illetve annak egy szakaszát. Ez az út, amelyet Strasse néven említ, a stájer Fridauból indul és halad Kottoriba, a Muraköz keleti felébe. Számunkra ez az út fontos, hiszen képet ad Muraköz akkori közlekedési helyzetéről. Az út Pettauból indul s Fridaun át Ternovecznél lépi át a határt (ez a falu Vályi szerint Stridó szomszédságában van). Hrasánon és Nedeliczen át ér Csáktornyára. Menetidőként csak 3 órát jelöl meg. Innen halad tovább Buzovecz és Postakovecz helységekbe, amelyek nevét sem a térképen, sem Vályi munkájában nem találtam, elhalad Widovecz előtt (ez Vályi szerint Csáktornyához közel fekvő két település is volt, Alsó- és Felső Vidoveczként szerepeltek). Az úttól balra találjuk Kis Stephancze helységet, ahol a templom és a Szent Kereszt között halad el az út és ér el a szemközt fekvő kocsmához. Perlak ennek az útszakasznak végső állomása, s Csáktornyától eddig az út megtétele 4 órát igényelt a feljegyzés szerint. Czirkoblián (a térképen Czirkovlan), Traschkovetz (térképen: Draskovecz), majd Mihályewetz és Szt. Mária továbbá Vitoweczen át ér az út Kottoriba. Ez az útsza­kasz 4 1/2 óra alatt volt megtehető. A hadmérnök feljegyzése szerint ez az út mesterségesen elkészített, tulajdonkép­pen az akkori fogalmak szerinti műút (Chaussé), elegendően széles és jó állapotban tartott. Síkságon halad át. A megyehatár átlépésétől Ternoweczig erősen, gátszerűen magasított és Szt. Mária felé oldalárkokkal is ellátott út, majd Kottoriig erősen, gát­szerűen felmagasított út vezet ismét a védgát magaslatára, és a Dráva kiöntéseitől távolabb, a folyó balpartján halad az út Kottoriba, amely a Muránál van. Az út Csáktornyánál ádépi a Ternavát és Vidovecz, valamint Kotori között a malomnál, ahol a Ternava egyik ágán Ids híd van, halad tovább. Ezenkívül több kis, névtelen patak is érinti ezt az utat. Az elsőn egy fából készült szilárd jármoshíd vezet át, az utolsókat is elkészítették, s elegendően szélesek. Csáktornyánál letérve a Ternavához vezető útról, az meglehetősen szűk. Javítási igényt nem tartalmaz az erről az útról készült jelentés és a katonai rovat­ban is csupán a menettáborok helye szerepel: Csáktornya, Perlak és Kottori. A következő, az e táblázatban ismertetett utak közül a 22. igen hosszú, hat sza­kaszra bontott út, amelynek fele azonban már Somogy megyéhez tartozott. Minden­képpen igen fontos útszakasza ez Zala megyének is, hiszen Stájerországból indul­va, Muraközön át Kanizsára tart, majd onnan Somogy megye nagyrészét érintve, végállomásaként Vrászló szerepel, de ténylegesen Kaposvár volt ennek az útnak a végállomása. Az útirányt ekképpen jelöli: az út (Strasse) a Mura balpartján halad, a Stájerországban levő Ratkersburgból indul, áthalad Warnseen és a vámon, majd Rácz Kanizsánál lép be az országba és a Mura jobbpartján halad tovább. Áthalad a következő településeken: a Stridó szomszédságában fekvő Gibinán, Bukovje, Lap- sina, Jurovecz, Brezovecz, St. Martin, Verkolyán (a térképen: Yerhovlan), Zsabnik (Valyinál: Sabnik), Maroff (Vályinál: Marof), Hapichina (Vályi munkájában nem 100

Next

/
Thumbnails
Contents