Zalai gyűjtemény 1974-1998 - Zalai gyűjtemény 45. (Zalaegerszeg, 1999)

Benda Gyula: Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai Gyűjtemény 25 esztendeje

tos problémákhoz. Munkássága elsősorban a zalai nemesség történetének kutatására irányult. A török háborúk utáni birtokviszonyok kialakulásának fontos kérdése volt az új szerzeményi birtokok és a fegyverjog megváltása; lényeges kérdés az 1741. évi inszurrekció története is. De elsősorban két további írását kell megemlíteni. Az agilisekről írt tanulmánya szinte mai napig egyedül áll, e több megyében fontos és nagyobb számú csoport törekvéseivel és azoknak kudarcával senki más nem foglalkozott. Hasonlóan lényeges kérdést vizsgál a nemtelenek birtokképtelenségének problémájáról készített alapos tanulmánya. Ebben rá tud mutatni, hogyan keletkezett ez a későbbiekben jelentős ideológiai szerepet kapott tétel (bírósági döntésre és nem Werbőczyre vezethető vissza), s hogyan köthető néhány kisebb táj urainak pereihez. Szabó Béla munkáit a pontos, alapos forrásfeltárás, leírás jellemzi. „Helyi” eseményekkel, folyamatokkal foglalkozik, de azok az országos folyamatokban is lényegesek. írásainak összegyűjtése és újrakiadása fontos lenne.

Az idősebb történészgeneráció mellett az 1970-es évektől jelentkezik a fiatalabb nemzedék. Esetükben jó iskolát feltételezhetünk, mert a szakmailag láthatóan felkészült levéltárosok rendre olyan témákkal jelentkeztek, amelyek fokozatosan váltak érdekessé a kor történetírásában. Benczéné Nagy Eszter 1978-ban egy zalaegerszegi polgár (Ebert Antal) hagyatéki összeírását elemzi, felhíva a figyelmet e forrás értékeire és az életmód tanulmányozására. (Másutt nagykanizsai leltárakat elemzett.) A hagyatéki forrásanyag az 1980-as évektől vált fontossá nagyobb kutató programokban. Kapiller Imre a művelődéstörténet területén a nemesi könyvtárakra fordít figyelmet (részben szintén hagyatéki leltárakat használva), majd pedig a gimnáziumi anyakönyvek alapján az iskolába járást vizsgálja. Mindkét téma érdekes a „nagy” történetírás számára is.

További forrásra hívja fel a figyelmet Kapiller Imre és Lendvai Anna: a tűzkárjegyzékeket elemzik. Lendvai Anna Nagykanizsa város tűzvédelmi intézkedéseinek ismertetésébe illeszti be a kárjegyzék elemzését, Kapiller Imre már megpróbál elsősorban a vagyonra következtetni. Halász Imrét a Bach korszak iskoláztatási viszonyai érdeklik, ezt a témát sokoldalú adatismertetéssel közelíti meg.

A levéltárosi munkához szorosan hozzátartozik az irattermelő intézmények ismerete, a közigazgatás működésének rekonstruálása. Turbuly Éva a 18. századi Zala megye esetében foglalkozik a megyei közigazgatás feladataival, közli a szabályrendeleteket. A munka háládan, de rendkívül fontos. A városok írásbeliségével is foglalkozik több tanulmány.

A levéltárban dolgozó történészkutatók munkássága láthatóan az 1711-1848. közötti másfél évszázadra koncentrálódik. A középkorral a régészek foglalkoznak. A középkori kutatások „elhanyagolását” magyarázza egyrészt, hogy Holub József monográfiája, a korábbi oklevélkiadások a középkori megye viszonyait feltárták, másrészt viszont a középkori forrásanyagot nem a helyi levéltár őrzi. De a nyolcvanas évekig általában kevés érdeklődést váltott ki a Mohács előtt időszak. Kisebb az ér25