Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
egyetért, de mibvel Bibra „számos családdal bír”, mindaddig utalványozni kellene nyugdiját, amíg „őt biztosabb alkalommal, anélkül, hogy nekünk valamibe árthatna, az országbólkibocsáthatnók”. Eredeti tisztázat. No. 569. „december 15. 848.” MOL OHB 1848:5774. Eredetileg iktatva HM Ált. 1848:11.624. Mellette Halzl kísérőlevele. 456. Pozsony, 1848. december 13. Csány a.) jelentése b.) levele Madaras^ Pástjlóhozj a% OHB tagjához a.) Madarász Pásztó, az OHB tagja, az Országos Rendőri Hivatal vezetője december 8-án kérte Csányt, küldje meg a Pálffy Upót Pestre küldött vadászaira vonatkozó adatok és őket terhelő körülmények felőli tájékoztatását. Gróf Pálffy Lipót vadászainak elküldetése Pestre egyedül azon okban rejlik, mely nekem kötelességül teszi mindazon ártalmas egyéneket, kiket hazánk szent ügye iránt a jobbaknak véleménye olyanoknak bélyegez, ártalmadanokká tenni. Nem lett volna könnyű ellenök vizsgálódás nyomán olyan okokat felhozni, melyek az ítéletnek alapul szolgálhatnának; mert a néppel, mely főbb uraknál a vadászokkal átalában véve nem szokott jó lábon állani, az utósó időben kedvezőleg bántak, — ami egyéb mutatkozó jelekkel a honnak híveit a vadászok közti abbeli szoros szövetség nyomára hozták, miszerint ezek visszavonulásunk és az ellenségnek megjelenése alkalmával a népet felkelésre izgatandók, és a felkelést vezetendők valának. — Méltóztassék figyelmére méltatni a tót vidéki körülményeket, melyben a nép átalánosan ugyan ellenséges indulatúnak nem mondható, de ingatag jelleménél fogva azon hon iránt, melyhez bizony eddig nemigen lehetett oka bizodalmát, még kevésbé hálás érzetet táplálni, keblében könnyen izgatható, és hadi erő által támogatva, kitörésre hajlandó; — nem fogja Ön helyteleníteni eljárásomat, mert én nem kétkedem, hogy Windisch- Grátz és Pálffy gazdasági felügyelője, Franz és Procop szabadlábra állítva, amint mi elhagyandjuk e földet, a mozgalomnak élén fognának állani, már csak azért is, hogy uroknak s az utánuk uralkodó hatalomnak hűséget bizonyítsanak. Ezekhez képest legjobbnak tartom, ha mind a vadászok továbbra is Pesten hagyatnak, mind Franz és Procop továbbá is őrizet alatt maradnak. A külföldről bejövökre, s a belülről kimenőkre nézve a határozott intézkedést én is célszerűnek tartom, de az elzárkózást felszabadítani jónak nem látom. Mert jóllehet, a csempészetet megakadályozni egészen nem lehet, sőt, némely vidékeken annak megakadályozására nem is nagy igyekezet mutatkozik; mégis, minthogy az elzárkózás által elvágott élelmiszereket az ellenségnél csempészet által pótolni nem lehet, ami 94
