Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

nül alakulni fog. Azért részint, hogy azon nem csekély számú egyéneket, kik az ellen­ség uralma alatt akár kénszerítés által, akár gyáva félelemből hivatalokat vállaltak, visszanyerjük, részint az ellenség soraiban állókat magunkhoz vonván, az ellenség erejét gyengítsük, bűnbocsánatban részesítendőknek tartom mindazokat, kik kénsze- rítésből vagy félelemből viselt hivatalaikban, lakhelyeiken vagy megyéjükben a ma­gyar seregeket bevárták, és bűnbocsánatban részesítendőknek tartom azokat is, kik az ellenséggel elvonultak, sőt annak fegyveres soraiban szolgálnak is, ha az amnesztia kihirdetése után 21 nap alatt visszatérnek, és mindnyájan a haza függedenségének életökkel és vagyonukkali fönntartására esküt teendenek. Az amnesztiának oly nemű megadására lényeges okul szolgál a miniszteri tanács azon végzése is, miszerint a törvények tiszteletére visszatérő oláh és szerb fajokra az általános amnestiának jótéteményei igen célszerűleg kiterjesztettek.563 Miután azok részére, kiknek végcéljok fajtánk kiirtása volt, — nem harcol kedvezőbb ok, mint azok részére, kik mikor a fegyveres magyar seregek az ellenségnek ellent nem állhat­ván, mikor az országgyűlés szokott tanácskozási helyéről váratlanul elvonult, mago­kat mindenektől elhagyatva, hazánk önállásának végpercét hitték közeledni, vagy már elérkezettnek is, — kétségbeesésből hódolva, látszólag a haza ellen hűteleneknek, az ellenséghez híveknek mutatkoztak. Emlékezzünk vissza a januáriusi napokra, melyekben törvényhozó testület küldöttséget határozott az ellenséges vezérhez, bé­két eszközlendőt, és visszaemlékezésünk okokat szolgáltat az eltántorodottaknak védelmére, s emlékezzünk vissza Buda bevételének fénynapjára, mikor száz meg száz golyó ellen életöket kockáztató hős honvédeink, holt baj társaik felett az ellenség 9/10-ed részének halál helyett életet adtak, határozott parancs ellen,564 és e vissza­emlékezésben okot lelend a polgári kormány a kiküzdött győzelem után saját vérei iránt kegyesség gyakorlására. Egyébiránt is mire vezet bennünket a terrorismus? hol van a történetben példa, mi által a kegyetlenség momentán eredménynél többet mutathatna fel? Miért nem kaphatnak Franchonban az ismételt forradalmak állandóságra? Mert az értelmes részt visszavezeti az emlékezet az 179 1 565 vérengző eseményekre. Legyen a magyar kormány a haza függetlensége iránti tisztelet megszerzésében erélyesen szigorú, de ne túl szigorú, és előtte látandja az alapot, melyre az osztrák hűtlen dinasztia romja­in, a magyar hon függetlenségét tartós biztossággal fölállíthatja. Ezeket előre bocsátva a javaslott amnestiát következőleg formulázom:566 563 Erről az 1849. jún. 6-i minisztertanács rendelkezett. A határozatot közli F. Kiss Erzsébet: Az 1848- 1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 77-78. o. 564 Görgei ugyanis Pest bombázása miatt parancsot adott arra, hogy a várőrség tagjai közül senkit sem szabad foglyul ejteni. 565 1 Ielyesen: 1792-1794. 566 A tervezet itt megszakad. Tudjuk, hogy Csány teljes amnesztiát indítványozott, de ezt a miniszterek többsége nem szavazta meg. Vukovics 135. o. és Görgey Artúr II. 139-140. o. 319

Next

/
Thumbnails
Contents