Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

kezésben — és jövend-e? Ha Szebent beveszi, majd en passant298 nekirugtat a még tervében foglalt vároknak, és ő Erdéllyel nem vesződik. E napokban kétségkívül megtámodja Szebent, küldök nékie újra egynéhány lengyelt. Alig várom a tudósítást felőle. Képzelem örömét a 7500 ember, a 16 ágyú látványán. Ennyi erővel ő kész lenne világhódításra indulni, Szeben most neki Sifli, pedig megérkezendnek székelyei is, kiket, higgyed, ha nem küldöd segédségére a sereget, be nem várhotott volna, kiszorították volna szegént Erdélyből, és Erdélybe kétségen kívül újrakezdődtek volna a mord spectaculumok.299 Egyes egyedül a küldött seregek fogják a körülményeket másképp alakítani.

A tiszti fizetések felemelése nagy tetszéssel fogadtatott, s most annál nagyobbal, mert közölök is sokan vagy a legtöben szenvedtek.

Isten legjobb áldása Veled, vagyok tisztelő híved

Csány

Annak a szegény Söllnek agyonlövetése álmomat is zavarja, beh' derék katona volt — engedd meg, Isten a visszatorlást!!!300

Kérlek, igen kérlek, méltóztassál ezen ide csatolt levelemet Kálmánnak a Görgei táborába az első futár által elküldeni.

Eredeti tisztázat. „febr. 16.” MOL OHB 1849:4107.

533.

Kolozsvár, 1849. február 10.

Csány s%ő%ata a sekélyekhez

Szózat a székely nemzethez.

A Magyar haza veszélyben van — a magyar faj kiirtása ellenségünknek célja — ezer évi életünket akarja semmivé tenni — oláh, rác rablók gyilkolják hazánkban a magyart — de oly mértékben nem űzik sehol, mint Erdélyben. — Vérfagylaló kegyedenséggel gyilkolja a szász, s az ezáltal fölbujtatott oláh — testvéreinket — virágzó városainkat kiprédálja, hamuvá teszi — lakosait legyilkolja. — Török, tatár dúlta e szegény, sokat szenvedett hazát, de ily kegyetlenségről nem olvasunk- Ismeretes előttünk a német

298 Futtában, útközben, menetből.

299 Gyilkos színjátékok; utalás a román fölkelők 1848 őszi és téli vérengzéseire.

300 Vitalis Söll őrnagyot, a tiroli vadászzászlóalj parancsokét 1849. jan. 5-én Pesten fogták el a cs. kir katonák, s a hadbíróság ítélete alapján 1849. jan. 30-án kivégezték.

172