Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

pusztítása Erdélyben Basta alatt301 - a nép emlékezik a Basta szekerére, midőn az embernek kellett szekerét húzni, mert elrablá a német marhaját, de ez nem is hasonlítható azokhoz, mik most történnek. — Császári katonaság segíti e rablókat, — halljátok meg, atyámfiai. Miután Enyedet kirabolták, fölgyújtották, lakóinak nagy részét kigyilkolák — a megmenekültek az erdőkből összeszedetvén, elfagyott s megdermedt állapotban hozattak Kolozsvárra, szászok oláhok császári katonák, e félhalt szeren- csédeneket is megtámadták, s csak a kíséret vitézsége menté meg nyomorult életö- ket. Minden magyar olvashatja, s láthatja ezekből, mi vár reá. Igen csalatkoznak azok a székely atyafiak közül, kik azt hiszik hogy őket meg fogják kímélni, és nem bántani, ne higgyetek a kígyónak, most még nem bánt, de ha nem sikerül urává lenni Erdélynek, a sor következik a székelyekre is, de csak úgy lehet urává, ha az oly erős magyar faj is, mint a székely, a magyar hazának Attila idejétől lakója összetett kézzel nézi, hogy testvéreit gyilkolja a szász, az oláh és német katona — majd a székelyekre fog fordulni egész erejével, és elbánik velők. Senki nem ismerheti s érezheti súlyát a német zsarnokságnak, mint a székely nemzet — tudják a madéfalvi esetet, a mészárlást — és hogy történt ez? szép szóval, ígéretekkel összegyűjték atyáitokat Madéfalvára, s más nap leágyúztaták, kartácsoltaták őket — és a szabad székelyt német katonai vasjárom alá verték, német tisztek uralkodtak felettek — ilyen a német ígérete. Higgyétek, atyámfiai nem lesz ez máskép most se, ha urává lesz Erdélynek, hiszen akkor még a magyar faj erejében volt, nem volt kiirtva, és hatalmasan szólalt fel ezen istentelen- ség ellen az országgyűléseken — és most aztán mit lehet várni — várhattok-e pártolást a német vagy oláh országgyűléstől. Apáitok elhagyák hazájok földét, el hajlékaikat, s Oláhországban telepedének le — ha el akarjátok hagyni hazátokat meglesz, ha most föl nem keltek, és nem segítitek a magyart, s ez által győzni fogna ellenségünk — tán eddig is elkéstetek — egyes embereknek sorsa is sokszor egyes időpontoktól függ, egy napi késedelem örökös szolgaságot hozhat egy nemzetre. — Előadám, mi vár reátok atyafiak, ha győz ellenségünk — ha mi győzünk, s ti otthon ülve nézitek, hogy vérzik a magyar érettetek is, a késő maradék megátkozza az atyákat, kik nézék összetett kezekkel, midőn testvéreinket gyilkolák — és ha eddig büszke volt a székely névre, jövőre eltitkolja, hogy székely anya tejét szopta — de ez nem fog megtörténni.

Föl! székely atyafiak, siessetek tömegestől Bem tábornok alá a magyar táborhoz.

Arad felől 7500 magyar harcedzett katona 16 ágyúval csatlakozik Bembe% siessetek hozzá, s részesüljetek a bizonyos győzelem dicsőségében — a magyar haza nem lesz háládadan, rég gondoskodott rólatok, tudva azt, hogy megszaporodástok által földetek megkevesedett, mert a szabad székely nem hagyá el a szabad földet, mert

301A tizenötéves háború utolsó szakaszában, 1600 szeptemberétől 1604 áprilisáig Giorgio Basta volt az erdélyi császári csapatok parancsnoka. A többéves háborúskodás során elnyomorodott erdélyi lakosság őt tette felelőssé az éhségért.

173