Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)
Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai
ságra s2ámítottakat védeni akarjuk, nagyobb részét ágyúinknak el fogjuk veszteni, a sáncok között iszonyú intervallumok193 lévén.194 Lázárt át fogja rendelni, ő tehát jön, ha jöhet. Majthényinak Liptayt195 hagyandja annyi erővel, mennyit Majthényi szükségesnek tartand.196 Mi a bakonyi szorosokon vonulunk vissza, merre Jellacicot kergeténk. Perczelhez tüstént küldök, hogy Sárkánnak tartson. E szerint ismét reterálunk, s mint Kasszandrának, betellesül jövendölésem, hogy a főváros körül vívjuk az élet-halál harcot, de hitem, erős hitem szerint győzelemmel. Még a hátunk mögé is ágyúkat állítsunk a futni akarók ellen. Ott élni, vagy halni kell. Budát fel ne adjuk, tisztelt Barátom. Az orsz[ág]gyűlés utolsó percig maradjon Pesten. Lengje át lelkületed, tisztelt barátom, minden becsületes, hazáját szerető embert — és mi győzni fogunk. Én nem hiszem, hogy erősen űzzön bennünket az ellenség, s ha űz, a szorosokban verekedhetünk. Csak a túl a Dunán lévők lennének nálunk!! Komáromot sem fogja ostromolni, vigyázó testületet hagyand ott — és vajha minél többet hagyjon. Győrt nehezebb kebellel hagyom el, mint Pozsont, mert innén nem volt e rövid időben tehetségemben kedvem szerint intézkedhetni az élelmi szerekre nézve, de depóink elmentek, elvisszük, mennyire lehet, betegeinket is, marad itt mégis legalább 300, azok részére az orvosnál pénz hagyatok, nem vádolhatnak bennünket embertelenségről. Utánnad, de igen igen utánad, nékem jutott a legnagyobb szerencsédenség, a legkeserűbb pohár a hazában, ki ezen szerencséden retirádát kezdettül ízlelem. Az Isten tartson meg hazánknak igen tisztelt barátom. Eredeti sk. tisztázat. „dec. 27. 848.” MOL OHB 1848:6777. Közli KLÖM XIII. 898-899. o. 193 Térközök. 194Görgei ezt dec. 26-án jelentette Kossuthnak is. Közli KLÖM XIII. 900. o. Ezen a napon Csányval levélben közölte, hogy Perczelnek milyen mozdulatokat kellene tennie az egyesülés érdekében. Közli Mészáros Károly 40. o. I95Liptay Ferenc ekkor még csak őrnagy volt, s a fővárosban szolgált. Valószínűleg nem róla, hanem Kosztolányi Mórról van szó. Bona, 1987. 223. o. 196 A feldunai hadsereg Duna-balparti erői Lázár György gróf, vezérőrnagy vezetésével december 19-én érték el Komáromot. A várőrséget december 11-én három zászlóalj (15., 17. és 37.) alkotta. Ezek közül a 15. zászlóalj felét a Felvidékre, a 17-diket a Felső-Tiszához indították. Lázár tudta, hogy az erődöt rövidesen cs. kir. csapatok veszik körül, s ezért a magával hozott csapatok jelentős részét (18., 46. és 57. honvédzászlóalj, 34. gyalogezred két százada, a dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 1-2. zászlóalja, az 1. pesti önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj, Szász János zászlóalja, a 13. huszárezred két százada) Kosztolányi Móric alezredes parancsnoksága alatt átadta a várőrségnek. Ezekkel és a bevonultatott újoncokkal a várőrség létszáma (a tüzérséget nem számítva) elérte a 7700 főt. 121
