Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 II. - Zalai gyűjtemény 44/2. (Zalaegerszeg, 1998)

Csány László kormánybiztosi és miniszteri iratai

gabona, hogy két esztendeig kitelel rajta a német. Legalább az állományéból nem fog hízni a gaz nép.

Kriskó tele szegén panasszal. Ma fogok hozzá futárt küldeni. Prinz aligha fel nem csúfol bennünket, de ha minden ember jó volna, akkor semmi baj nem lenne.175 Lel- kemből minden áldást. Siet a szegén futár és nincsen utósó levelem óta újság. Az a szeles Pusztelnik megígérte, hogy a Nagyszombatnál elvesztett ágyúk helyett szer- zend minél előbb az ellenségtül. Megvárom tőle a szó beváltást. Egy emberem jelenti, hogy 300 foglot tőlünk Nagyszombatból Olmützbe küldöttek.

Az óvári históriának, mert csatának nem lehet nevezni, minthogy az ellenség elfutott, két kiszámíthatlan jó következménye van. Első, hogy Görgei nagy bizodalmát nyert az ügyhez, magához és a sereghez, másik, a sereg úgy fellelkesült, különösen a huszárok, hogy most a hideget is szívesen tűrik, anélkül most zúgolódás lenne. Igenigen jó esemény volt az. Még egyszer áldást és békét, de békét csak a legbecsületesebb áron.

Eredeti sk. tisztázat. „dec. 23. 848. — Tudomásul”. MOL OHB 1848:6411. Közli KLÓM

XIII. 858. o.

469.

Győr, 1848. december 22.

Csány kiáltványa a népbe%

Szózat a néphez

Nevében az elárult hazának szólok hozzátok magyarok, barátaim!

Azon hazának nevében, melyetz minden bűne nélkül tíz oldalról támadott meg az ármány átkozott fegyvere.

Bűne nélkül, mondom, mert — az élő Istenre — a magyarnak egyéb bűne nincs, mint hogy azon törvényekhez, melyeket a legutóbbi országgyűlésen, márciusban nyert, melyek mindnyájunkat egyenlőkké tőnek a törvény előtt, melyek benneteket a földesúri terhes tartozásoktól felmentvén, földeiteket szabaddá tették, e törvényekhez, mondom, ragaszkodik.

Pedig e törvények megtartására a király megeskküvék.

És mégis bűnül rovatik fel a magyarnak, hogy azokat megtartatni kívánja, — és pártütőnek bélyegezve saját királya nevében, zsoldos katonasággal támadtatik meg,

175Prinzet Boroszlóból visszafelé jövet elfogták a morva határon, s előbb Olmützbe, majd márc. 14-én Bécsbe vitték. Felesége segélyt kért Kossuthtól, hogy hozzá utazhasson. MOL PM PO 1849:9038. 1849. jún. 16-án Záborszky Alajos, a kormányzóelnöki iroda munkatársa kérte a pénzügyminisztériumot, hogy Prinz feleségének, aki a férjéhez utazik, adjon útiköltséget. Közli KLÖM XV. 536. o.

109